Közel háromszázan vettek részt a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány által szervezett kiállításmegnyitón a Zsidó Nyári Fesztiválon. Az Otto Wagner által tervezett zsinagógában Ámos Imre és negyvenegy kortárs alkotó munkáit bemutató kiállítás fő célja, hogy reflektáljon a huszadik század, a holokauszt kérdésére. Ámos Imre festőművész életútja szorosan összefügg a XX. századdal, a holokauszt érthetetlenségével, az európai etika megingásával. A múlt sötét idejével, a Soa embertelen borzalmával foglalkozás nemcsak a feldolgozás lehetőségét hordozza, hanem a párbeszéden alapuló, a diszkriminációt elítélő összefogást jelenti. Ennek szellemiségében talán kijelenthető: a feldolgozás lehetősége egy olyan etika megteremtése, mely nem rövid távú ideológián nyugszik, hanem sokkal inkább az egyházak oldaláról nyújtott, testvériségen alapuló válaszokon. Az egyházak tudnak – összefogáson alapulva – olyan utat mutatni, mely a megkülönböztetés helyére a testvériséget, az előítéletek helyére az emberséget helyezi.

A kiállítás – mely egy sorozat része – először 2012 decemberében Szentendrén, a Régi Művésztelepi Galériában, majd Dunaszerdahelyen, a Kortárs Magyar Galériában és Pécsett, a Fő téri Galériában volt látható. Jelenleg a műtárgyak egy része a Berlini Magyar Intézetben tekinthető meg.

A Rumbach utcai zsinagógában megrendezett tárlatot Konrád György nyitotta meg. Az író megnyitóbeszédében Ámos Imre naplójából olvasott fel. „Ámos szavaival kívánom bemutatni a művész helyzetét abban az útban, ami mondhatni: világos érzékeléssel ment a halál felé, amelyet képeinek szimbolikája tanúsít.” A felolvasott sorok, naplójegyzetek és versek fájdalmasan mutattak rá a kor kilátástalanságára. „A háború elérte a magyar földet. Nem tudjuk mi lesz. Bízunk az Istenben és erős lélekkel, tiszta lelkiismerettel nézünk a dolgok elébe” – fogalmazott Ámos Imre naplójában.

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője köszöntőjében elmondta: „Következetes, hívő, keresztény ember nem lehet antiszemita.” Majd hozzátette: „Próbáljuk meg értelmezni azt, ami történt és örüljünk annak, hogy a zsidó élet Budapesten létezik.” Az evangélikus országos felügyelő emlékeztetett rá, hogy az evangélikusok mindig is arra törekedtek, hogy kinyissák Isten házát, megmutassák, ami nekik fontos és megtanulják, hogy mi fontos másnak. „Emlékeztessünk a borzalmakra, legyen a szívünkben gyász, ugyanakkor próbáljuk meg értelmezni mindazt, ami történt. Örüljünk annak, hogy az együttélésnek vannak pozitív példái” – fogalmazott Prőhle Gergely.

Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete köszöntőjében elmondta: „Magyarország büszke lehet azokra az állampolgáraira, akik zsidó felekezetűek. Gondoljunk csak Radnóti Miklósra, vagy Ámos Imrére. Fontos emlékeznünk arra a magyar szimbiózisra, mely a magyar zsidóság és a nem zsidó magyarság között fennállt.” A nagykövet reményét fejezte ki abban, hogy a magyar történelemben évszázadokon keresztül megtapasztalt békés együttélés a jövőben erősödni fog.

Az Ámos Imre és a xx. század – kortárs összművészeti kiállítás október 31-ig tekinthető meg a Rumbach utcai zsinagógában.

Ámos Imre és a xx. század – kortárs összművészeti kiállítás

A kiállítás fővédnöke: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

A kiállítás védnökei: Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

Kiállító művészek:

IRODALOM
Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti-Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Závada Pál

KÉPZŐMŰVÉSZET

Aknay János, Ámos Imre, Anna Mark, Benczúr Emese, Bohus Zoltán, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Hollán Sándor, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Lugossy Mária, Matzon Ákos, Megyik János, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső, Vojnich Erzsébet

ZENE

Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar

KIÁLTVÁNY

1, Az élet tisztelete alapvető, mindenkit megillető és mindenkit a másik tiszteletben tartására kötelező érték.

2, Az európai etika a XX. században sérült; helyreállítása megtörténhet a zsidó-keresztény kultúrára alapozva.

3, Az emberi kreáció magában hordja az egymásért, az emberért és a természetért való felelősségvállalást. A visszaélésektől elzárkózik, az igazságnak ad helyet.

4, Az emberi kultúra felelőssége, hogy elutasítson mindenféle bántalmazást; az erőszakot elítéli, és békességre törekszik

5, Az individuum nem önmagában áll; szem előtt tartja a közösséget és annak értékeit, és ezek tudatában, a jót keresve dönt.

6, A faji, nemi, származási vagy bármilyen egyéb megkülönböztetéssel szemben az egyenlőség, az egyetemes emberi értékek mellett áll ki.

7, Az egyéni, társadalmi, politikai érdekeken felül áll egy egyetemes norma, amely ezeket meghatározza. Ez a másik ember elfogadásán, az élet tiszteletén alapul.