A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, „a végső megoldást” (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber megfelelője a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett.

A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500-600 ezer közöttire tehető.

Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat.

Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.

Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja:

„Történelmi paradoxon, hogy a náci totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot.”

A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak, az idén a koronavírus-világjárvány miatt online formában.

Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel Emlékparkjában áll a Holokauszt áldozatainak emlékfája, a 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon pedig különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve.

Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása.

Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök Facebook bejegyzése az emléknapon

Gulyás Gergely: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot

Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, a kormány védi az emberi méltóságot, biztosítja a vallásszabadságot, és támogatja a magyar zsidóságot kulturális identitásának megőrzésében és megerősítésében – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából 2021. január 27-én.

Gulyás Gergely a közösségi oldalán megosztott videóban úgy fogalmazott: „Emlékezünk a világ zsidóságának második világháború alatti tragédiájára, amely Európa és Magyarország történelmének is borzalmas tragédiája volt. Számon tartjuk a gyilkosokat, akik a faji felsőbbrendűség tudatában alkottak törvényeket, hoztak ítéleteket, adtak parancsokat és gyilkoltak ártatlan embereket. Emlékezünk, hogy a XXI. században elkerüljük a XX. század istentelen és embertelen diktatúráit”.

„Emlékezünk az áldozatokra és mindarra, amit velük vesztettünk: a falvak és városok elveszett közösségeire, az általuk teremtett világra, amelyeket sok nemzedék élete és szorgalma hozott létre, és amelynek helyét azóta sem tölthette be senki” – mondta.

Hozzátette: „Emlékezünk a hősökre, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben. Akik legyőzték a félelmeiket és a reménytelenség idején is segítettek. Emlékezünk a megmentett életekre: azokra, akik áldozatként és tanúságtevőként részesei mindennapjainknak.”

Gulyás Gergely kitért arra: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, ugyanakkor a kormány érzékeli az új antiszemitizmus erősödését a világban. Aggodalommal figyelik a vallásszabadságot jogi és adminisztratív eszközökkel korlátozni akaró törekvéseket – tette hozzá, hangsúlyozva, kiállnak a mindennapos fizikai fenyegetés árnyékában élő zsidó közösségek mellett.

Ma Magyarországon az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia nemcsak kormányzati parancs, hanem társadalmi valóság is – mondta, megjegyezve, „gondolhatnánk, hogy ez így természetes, napjaink Európájában azonban egyáltalán nem az.” Nyugat-Európa az új antiszemitizmus felívelésének időszakát éli, és az ezt előidéző társadalmi folyamatokra nem találja a választ – tette hozzá.

Azt mondta: a magyar zsidóságnak szűk nyolc évtizeddel ezelőtt nem nyújtott védelmet a saját hazája. „Sőt – különösen a német megszállás után –, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással a magyar állam is közreműködött az elkövetett borzalmakban„. A miniszter hangsúlyozta: hét és fél évtizeddel később a magyar zsidóság az Európában létező legnagyobb biztonságban élhet a hazájában.

Mindazok emléke legyen áldott, akiknek ez nem adatott meg! – zárta üzenetét a miniszter.

Orbán Viktor: Magyarország levonta a tanulságokat történelme sötét fejezetéből

Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapján a legmagasabb elismerését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének azért a munkáért, amelyet az áldozatok emlékének megőrzése érdekében, illetve az antiszemitizmus újjáéledése ellen kifejt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szerda délelőtt.

Levelében a magyar miniszterelnök azt írta: feleségével vissza-visszatérően felidézik azt a nagyszerű beszédet, amelyet a szervezet elnökétől hallhattak az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborban tartott tavalyi megemlékezésen.

„Mint magyarországi gyökerekkel rendelkező vezetőt szeretném biztosítani Önt, hogy Magyarország levonta a megfelelő tanulságokat a magyar történelem azon sötét fejezetéből, amely oly' sok zsidó közösséghez tartozó honfitársunkat fosztotta meg az életétől, a túlélőket pedig a szeretteiktől” – fogalmazott Orbán Viktor.

Emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus ellen a magyar kormány továbbra is a zéró tolerancia talaján áll, és a közös értékek jegyében további együttműködést ajánlott fel a Zsidó Világkongresszusnak és elnökének.

A világ zsidó közössége érdekében végzett munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok, az áldozatok előtt fejet hajtva – zárta levelét a miniszterelnök.

Az ENSZ-főtitkár a neonácik visszaszorítására szólított fel a holokauszt nemzetközi emléknapján

A neonácizmus, a fehér nacionalizmus, az idegengyűlölet, a gyűlöletbeszéd és az antiszemitizmus elleni globális fellépést sürgetett kedden a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából António Guterres ENSZ-főtitkár. A portugál politikus egyúttal a propaganda és a félretájékoztatás ellen is felemelte szavát.

Az ENSZ-főtitkár szerint szélesebb körben kell oktatni, hogy mit tettek a nácik a második világháború idején, miután az amerikai fiatalok mintegy kétharmadának nincs tudomása arról, hogy a sorában hatmillió zsidót gyilkoltak meg. Az ENSZ megemlékezését New Yorkban a világjárvány miatt interneten keresztül tartották meg. A zsidókat a világjárvánnyal kapcsolatba hozó álhírek, amelyek szerint a zsidók hozták létre a vírust, hogy világuralomra törhessenek, nevetségesek is lehetnének, ha nem lennének halálosan veszélyesek – hangsúlyozta Guterres, felidézve, hogy ezzel ismét felütötte a fejét az az antiszemita nézet, amely alapján már a XIV. században a zsidókat vádolták azzal, hogy terjesztik a pestist. 

António Guterres szerint szomorú, de nem meglepő, hogy a világjárvány felerősítette a holokauszttagadást és a történelmi tények eltorzítását. Európában és az Egyesült Államokban és máshol is a fehér felsőbbrendűség képviselői szerveződnek és határokon átnyúlva toboroznak, a nácik jelszavait és jelképeit lobogtatják, gyilkos eszméiket terjesztik. Tragikus, de az árnyékban töltött évek után a neonácik ismét teret nyernek – fogalmazott Guterres, figyelmeztetve, hogy a neonácik több országban beférkőztek a rendfenntartó szervek soraiba, és eszméik a fősodorhoz tartozó pártok diskurzusába is beszivárogtak.

A fehér felsőbbrendűség és a neonácizmus térnyerését azzal együtt kell értelmezni, hogy globális támadás indult az igazság ellen, a tudomány és a tényeken alapuló elemzések ellen – hangoztatta a politikus, aki szerint a média széttöredezettsége és a közösségi média térhódítása hozzájárul ahhoz, hogy eltűnnek az általánosan, mindenki által elfogadott tények. Összehangolt globális fellépésre van szükség, hogy szembenézzünk ezzel a fenyegetéssel, szövetséget kell építenünk, hogy feltartóztassuk a neonácizmus és fehér felsőbbrendűség erősödését és terjedését, hogy szembeszálljunk a propagandával és a félretájékoztatással – nyomatékosította az ENSZ-főtitkár.