A Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményeiből több mint kétszázan voltak jelen az I. Evangélikus Pedagógus Konferencián, melyen ünnepélyes keretek között megalapították az Evangélikus Pedagógusok Országos Szakmai Egyesületét (EPOSZ Egyesület), valamint megtartották a 2015/2016-os tanévindító intézményvezetői értekezletet is.

Varga Márta, az MEE OI Nevelési és Oktatási Osztály osztályvezetőjének köszöntőjét követően Gáncs Péter elnök-püspök tartott áhítatot. Az elnök-püspök beszédében a repülés képével élve szemléltette azt a lehetőséget, melyet egy pedagógus adhat át a rábízottaknak.
„Ahhoz, hogy repülőgépre szálljunk hinnünk kell a felemelkedésben és bíznunk kell abban, hogy a felhajtóerő megtart minket” – fogalmazott az elnök-püspök, aki hangsúlyozta, hogy „ha az egyházban elfogy a levegő, akkor nincsen élet. Ezért könyörgünk a Szentlélekért, hogy adja meg személy szerint nekünk és az egyháznak a lendületet, hogy az igazságot képviseljük a világban.” Gáncs Péter, Pál apostol Timóteusnak írt második levele alapján kiemelte, hogy keresztényként nemcsak felismernünk, de megélnünk is kell, hogy „attól lettünk emberré, hogy Isten belénk lehelte lelkét. Tudjuk, hogy kitől kapjuk és kinek adjuk vissza életünket, ezért éljünk ennek megfelelően.” Az elnök-püspök a pedagógusok elhívatására, az ő felelősségükre hívta fel a jelenlévők figyelmét: „Fedezzük fel, hogy milyen értékek vannak bennünk, mik azok amiket át tudunk adni a következő generációknak, és váljunk az erő, a szeretet és a józanság egységét megélve Isten munkatársaivá.”

Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium részéről dr. Roncz Béla köszöntötte a jelenlévőket. Az igazgató a térség egyháztörténeti múltját ismertette, majd az oktatás és gyülekezet viszonyával kapcsolatban kiemelte, hogy „látható, hogy fogy egyházunk, de az is észrevehető, hogy azok a térségek, ahol evangélikus oktatási tevékenység folyik, ott ez a folyamat mérsékeltebb.”

Reformáció és oktatás – az evangélikus oktatás bibliai és reformációi gyökerei címmel dr. Fabiny Tamás tartott előadást. A püspök a szárnyak és gyökerek képével mutatott rá a hagyományból eredő evangélikus tanári életpályamodellre. Az Ószövetség alapján az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke a családon belüli hagyomány fontosságát és megbecsülését, majd a zsidóságon belül kialakított tanházak pozitív szerepét hangsúlyozta. Fabiny Tamás az Újszövetségből Nikodémus és a tizenkét éves Jézus történetén keresztül a missziói parancsból következő elhívást hangsúlyozta.
„A tanítás nem mellékes, hanem kiemelt része a missziói stratégiának, hiszen a hitébresztés egyik eszköze – fogalmazott a püspök, aki hangsúlyozta, hogy ennek értelmében „lelkész és tanító egymás munkatársa.” A reformáció eszmetörténeti hatásai közül a püspök a tanító egyház modelljét emelte ki. „A tanítás nemcsak a Kis káté alapján a családon belül, hanem az elemi iskolák hálózatának kiépítésével társadalmi szinten is teret kapott. Ebben Luther mint lelkész és Melanchton mint tanár együttműködése meghatározó volt.”
A Biblia oktatásban való használatára mutatott rá a püspök a Luther rajzfilm kapcsán, amelyben a Szentírás visszatérő kép. A magyarországi evangélikus oktatási rendszer történeti bemutatásán keresztül Fabiny Tamás kiemelte, hogy „mai örökségünk között nemcsak kiváló iskoláink múltja, hanem a harminchét éven át tartó oktatási intézmény nélküli evangélikus egyház is szerepel. Az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke mérföldkőnek tekinti 2015-öt, az Evangélikus Pedagógusok Országos Szakmai Egyesületének megalakulását, hiszen ez nemcsak egy új szervezetet, hanem egy közösséget, a szakmai érdekérvényesítő hálózat létrejöttét is feltételezi.

Bölcs tanárok, okos diákok címmel tartott előadást az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora. „Mennyit ér egy jó tanár?” – tette fel a kérdést előadásának elején dr. Szabó Lajos. „A diák és a tanár élete, az iskola szellemisége akkor szép, ha a legfőbb értékelő erő az etika” – fogalmazott a rektor. Szabó Lajos előadásában rámutatott, hogy az evangélikus oktatás fő pillérei az Istenismeret és az élet- és emberismeret viszonyán nyugszik. „A keresztény szellemiség akkor érezhető egy oktatási intézményben, ha ez a két karakterjegy egészségesen, egymást megerősítően van jelen” – hangsúlyozta a rektor, aki kitért arra is, hogy „erőszakos parancsokkal nem lehet a hatékonyságot növelni. A mai pedagógusok felelőssége, hogy vonzó, sugárzó, őszinte hozzáállással szolgáljanak.”
Szabó Lajos a jelenlévőket a továbbadás művészetének megélésére hívta. „A tudás mellett az átadás vágya, azaz a bölcsesség kell, hogy kiindulási alapunk legyen. Hívatásunk nem öncélú, hanem az értelem és a szív közös szolgálatának egysége” – hangsúlyozta az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora.

A reformáció mai üzenetét 500 évvel ezelőtt? 500 éve!!! címmel dr. Hafenscher Károly a zsinat lelkészi elnöke mutatta be. Az evangélikus lelkész a megemlékezés helyett a jelenvalóvá tétel fontosságára szólított fel. „Az emlékévek lehetőségek a hálaadásra és az új kezdetre. Arra, hogy megvizsgáljuk az egyház és saját magunk szintjén, hogy mit hoztunk és hogy miben teljesedhetünk ki” – fogalmazott az előadó. A reformáció mai üzenetével kapcsolatban Hafenscher Károly hangsúlyozta, hogy „nem a 16. századot, hanem a 21. század elejét éljük, így a reformáció üzenetét a ma nyelvén, mai gondolkodásunkban kell keresnünk és felfedeznünk. Ennek értelmében többek között nem az a kérdés, hogy mi nem vagyok, hanem az, hogy miként vagyok evangélikus, mi az én identitásom...” Ennek értelmében mutatott rá a Reformációi emlékbizottság miniszteri biztosa arra, hogy „a reformáció a visszaformálódás, azaz olyan emberré és közösséggé válás lehetősége, akivé Isten teremtett minket.”

A statisztikák oldaláról Reformáció ÉS? címmel az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője előadásában a Láthatóan evangélikus stratégia alapelveit hangsúlyozta. Dr. Fábri György a friss felmérések alapján rámutatott arra, hogy „szükséges szembenéznünk azokkal a folyamatokkal, melyek egyházunk létszámbeli fogyását jelentik, ezeket azonban nemcsak megállapítanunk kell, hanem építő lépésekkel csökkentenünk, megfordítanunk.” Az egyetemi docens örömmel emelte ki, hogy a friss felmérések alapján az iskolákban bevezetett kötelező hit- és erkölcstanoktatás vonatkozásában pozitív visszajelzések érkeztek: „az országos felmérés alapján kijelenthetjük, hogy jó a megítélés.” A kerületi felügyelő a felmérés alapján elmondta, hogy a szülők az egyházi iskoláktól elsősorban nem a kimagasló eredményeket, hanem az egyházi szellemiség képviseletét várják. A „Hol zajlik az evangélikus élet?” kérdéssel Fábri György ugyanakkor figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a gyülekezet és intézmény nem egymás mellett, hanem egymással kapcsolatban álló hálózat része. Az egyházi iskolák mai helyzetével kapcsolatban a kerületi felügyelő a dilemmák közé sorolta az egyház és állam kapcsolatának kérdését. Fábri György előadását a Láthatóan evangélikus stratégia gyülekezetekben és intézményekben való erősebb megjelenésének kérésével zárta.

A konferencia ünnepélyes pillanatának számított az Evangélikus Pedagógusok Országos Szakmai Egyesületének megalakítása. A Nevelési és Oktatási Osztály részéről Varga Márta osztályvezető az egyesület alapelveiről beszélt.

„Olyan szakmai szövetség jön most létre, mely az egységre törekszik” – fogalmazott Majorosné Lasányi Ágnes az Evangélikus Pedagógiai Intézet igazgatója. Sziráki György pedagógiai szakértő kiemelte, hogy az EPOSZ Egyesület célja, hogy az evangélikus oktatás mellett elkötelezetteket szövetsége legyen, míg Tölli Balázs, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója hangsúlyozta, hogy ez a szövetség egyben egy védőháló is, mely az evangélikus oktatás szakmai és érdekérvényesítő tevékenységére is hívatott. A jelenlévők teljes egyetértésben Roncz Bélát választották az egyesület elnökének.

A konferencia második felében szekcióülésekre került sor. A jövő óvodája címmel Szabóné Balogh Etelka szakértő tartott előadást.
Krámer György országos irodaigazgató és Rozs-Nagy Szilvia lelkész, hittanreferens vezetésével az iskolalelkészek a tanév aktuális kérdéseit beszélték meg.
Az általános iskolák tanárai számára a Kaposvári Egyetem egyetemi docense, dr. Takács István az esélyegyenlőség, SNI integráció témakörében tartott előadást.
A középiskolák és kollégiumok részére Tóthné Eszes Éva és Turócziné Eszes Mária szakértők Építsünk hidakat, Pedagógus feladatai az intézményi önértékelésben címmel tartott szekcióülést, míg a tanévindító intézményvezetői értekezletet Varga Márta osztályvezető tartotta.

Az évkezdő konferencia istentisztelettel zárult. A talentumok példázatán keresztül a létbátorság kérdésére mutatott rá prédikációjában Krámer György, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodaigazgatója.
„Míg az első két szolga elhiszi és van lendülete ahhoz, hogy éljen a rábízott lehetőséggel, addig a harmadik szolga a félelemből és rettegésből indul ki és elássa talentumát. A kérdés nem az, hogy a harmadik szolga miért így cselekedett, hanem az, hogy van-e elég bátorságunk, lendületünk, hogy a ránk bízottakkal éljünk?” – fogalmazott a lelkész. Krámer György kiemelte, hogy tanárként, iskolalelkészként nemcsak a diákokra, hanem a munkatársakra is figyelni kell, hogy egymást erősítő közösségek alakulhassanak ki. „Jézus létbátorságra hív minket. Ez azt is jelenti, hogy Istennek van bátorsága ránk bízni a gyermekeket munkatársakat, a következő tanévet. Fogadjuk el a meghívást, legyünk bátrak az élethez, hogy élni tudjunk talentumainkkal” – mondta Krámer György.

Az egész napos rendezvény után elmondhatjuk, hogy az I. Evangélikus Pedagógus Konferencia tartalma és hangulata, valamint a megalakult Evangélikus Pedagógusok Országos Szakmai Egyesülete együttesen olyan irányba mutat, mely az intézmény és gyülekezetek közeledését, a színvonalas és emberközpontú, közösségi szemléletű oktatást úgy helyezi középpontjába, hogy reménységgel nézhetünk a 2015/2016-os tanév elé.