A kiállítás megszületésén összesen öt kurátor dolgozott, név szerint: dr. Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) munkatársa, dr. Gáborjáni Szabó Botond, a Magyarországi Református Egyház (MRE) munkatársa, dr. Fogarasi Zsuzsa, szintén a Magyarországi Református Egyház (MRE) munkatársa, dr. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház munkatársa, valamint dr. Zászkaliczky Zsuzsa, szintén a Magyarországi Evangélikus Egyház munkatársa. Az öt kurátor együttesen választotta az IGE-IDŐK elnevezést is.

A reformáció az eredeti romlatlan állapotokhoz való visszatérés szándékával indult, de sok tekintetben újat is teremtett, így egyszerre képviseli a folytonosságot és a megszakítottságot. A vizualitásra és gyakorlatra épülő középkori kereszténységgel szemben az írott, prédikált és nyomtatott bibliai szövegre, Isten igéjére helyezte hangsúlyt, ezzel a szöveg szerepe megnövekedett. Az IGE új megközelítésével, az Ó- és Újszövetség egymáshoz és a jelenhez való viszonyának átértékelésével, valamint a múlt és a hagyományok újra értelmezésével a reformáció újfajta IDŐ szemléletet, múltértelmezést és emlékezetközösséget hozott létre. A kiállítás ezeket a folyton változó és összetett viszonyokat és a hagyományképződés stációit mutatja be a magyarországi reformáció történetében.

A tárlat tehát egyfajta átfogó, reformációs körképet szeretne nyújtani az érdeklődőknek, amely számos múzeumi termen keresztül tárja elénk a reformáció 500 esztendejének különböző relikviáit. Megismerhetjük a leghíresebb reformátorokat is, Luther Mártont s Kálvin Jánost, akiknek neve hűen fémjelzi az evangélikus és a református egyház tanítását és elnevezését. Nehéz elképezni két jobban különböző habitust. Luther szinte minden életszakaszából ismert egy-egy portré: az ágostonos szerzetestől a halottas ágyon készült, utolsó ábrázolásig. Kálvinról jóval kevesebb hiteles képmást ismerünk, ezek a komoly, zárkózott tudóst ábrázolják az attribútumává vált doktori talárban, sapkában. A kedélyes, boldog családi körben élő Luther magánélete nyitott volt és már a kortársak számára is mintaként szolgált. Kálvin rejtőzködő, zárkózott személyiség volt, akinek azonban szellemi erényei, kiválósága azonban ifjúkorától nyilvánvaló volt környezete számára.

Természetesen a reformátorokon túl, az evangéliumi hit megjelenését s elterjedését is megismerhetjük Magyarországon. Luther tanai már az 1520-as években biztosan eljutottak Magyarországra, elsősorban kereskedők révén, majd német nemesek és humanisták közvetítésével a budai királyi udvarban is megjelentek. A német nyelvű felső-magyarországi városokban szintén terjedtek az új eszmék, helyenként a városvezetés támogatásával. Mivel hazánkban is rohamosan terjedt az új vallási irányzat, így az IGE-IDŐK kiállítás a Bibliafordítás folyamatát is a szemünk elé tárja. A Biblia megjelentetése érdekében tekintélyes kiadói hálózat jött létre szerte Európában: egyedül Luther német Bibliája több mint 400 teljes vagy részleges kiadásban jelent meg haláláig (1546). Mint Kolozsvár és más városaink példája is mutatja, a hazai tipográfiák fejlődésében szintén az anyanyelvű Biblia megjelentetésére irányuló törekvés volt a döntő. A hazai állapotok és az ország részekre szakadása miatt viszonylag későn, 1590-ben jelent meg az első teljes magyar Szentírás, a Vizsolyi Biblia. A reformáció, mint az Európán szélsebesen végigsöprő, egyre nagyobb támogatottságot szerző vallás megújulási mozgalom, a társadalmi élet számos területére nyomta rá – pozitív értelemben – a bélyegét, amelyeknek hatásai egészen napjainkig érezhetőek. Ilyen terület a gazdaság, a művészetek világa, valamint a társadalomtudományok fejlődése is. A megbecsült, Istennek is tetsző munka megteremtette az alapot a gazdasági fejlődéshez. Ezt erősítette meg a svájci reformáció predestinációról vallott felfogása. A református tanítás szerint az ember evilági életén is meg kell látszania, hogy az üdvösségre rendeltetett el: a puritán életmóddal együtt járó kemény munka és ennek eredménye, az anyagi gyarapodás láthatóvá teszi Isten áldását, és az ember üdvösségre való elhivatottságát.

A reformáció nem hozott létre új, önálló művészeti stílust, mert nem ez volt a célja. Átformálta azonban a művészethez való viszonyt, új struktúrákat, formanyelvet kialakítva. A protestáns egyházak a korstílusokat követve, de sajátos liturgiai igényeiknek megfelelően építették és díszítették épületeiket.

Április 26-án, szerdán 10 órakor nyílik meg az IGE-IDŐK című jubileumi kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a Magyarország Kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum közös projektje. A program megnyitójához egy nemzetközi vendégekkel zajló kerekasztal beszélgetés kapcsolódik, amelyen a reformáció közéleti üzenetét fogalmazzák meg a résztvevők. A „Politika és hitvallás” című programon Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, dr. Reiner Haseloff, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke, Nicola Beer, a Német Szabaddemokrata Párt főtitkára, valamint dr. Thomas A. Seidel, a thüringiai kormány reformációi megbízottja vesz részt. A beszélgetés moderátora Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Az IGE-IDŐK című kiállítást Balog Zoltán nyitja meg, míg a tárlatot Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mutatja be. A reformáció félévezredes történelmét, valamint annak – az élet és a társadalom számára – is jelentős újításait bemutató kiállítás megnyitó rendezvényén a protestáns egyházak képviselői is jelen lesznek. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke s Dr. Bogárdi Szabó István, püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is köszöntőt mond az eseményen. 
A széles közönség számára a kiállítás 16 órától látogatható.