A Magyarországi Evangélikus Egyház 2013-ban hittan-stratégiai munkacsoportot hozott létre a kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás helyzetének értékelésére és elősegítésére. Kodácsy-Simon Esztertől, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének adjunktusától, a munkacsoport vezetőjétől megtudtuk, hogy állami általános iskolákban jelenleg közel hatezer gyerek vesz részt evangélikus hitoktatásban, egyházi iskoláink kötelező hittanóráin és gyülekezeteink fakultatív hittanfoglalkozásain pedig mintegy tizenhatezren tanulnak.

Örvendetes tény – teszi hozzá Kodácsy-Simon Eszter –, hogy az összes hittanosunk száma tavalyelőtt ezer, tavaly pedig ezerötszáz fővel emelkedett, ami alapvetően a kötelezően választható hittanórák bevezetésével magyarázható. Tehát sok olyan diák is megjelenik így az evangélikus hitoktatásban, akinek egyébként nincs olyan erős evangélikus identitása, hogy a délutáni gyülekezeti foglalkozásra is elmenjen, és persze olyanok is felbukkannak az oktatáson, akik vallási háttér nélkül most kapnak kedvet a hittanórához.

Szükségünk van a hitoktatókra

A köznevelési törvény bevezetésével az egyházi iskoláinkban megtartott kötelező hittanórák és a gyülekezeti fakultatív hitoktatás mellé bekerült az állami általános iskolákban megszervezhető, kötelezően választható hitoktatás is – mondja a hittan-stratégiai munkacsoport vezetője. A lényegi változás ennek következtében az, hogy a „régi” rend szerinti délutáni fakultatív hittanóra helyett most hetente egyszer napközben, órarendbe illesztve részesülhet hitoktatásban a tanuló. A diák és a szülő számára ez a heti időbeosztás miatt előnyös lehet, különösen ha az új köznevelési törvény által szintén bevezetett egész napos iskolai oktatásra gondolunk.

A gyülekezetek számára ugyanakkor ez a rendszer nehézséget okozhat, mert komoly szervezést igényel az, hogy meg tudják teremteni a hitoktatás személyi és finanszírozási feltételeit – állítja Kodácsy-Simon Eszter.

Kezdetektől fogva nehézséget jelent, hogy az új rendszer bevezetése miatt megnőtt a hittanórák száma, melyek megtartásához további szakképzett emberek szükségesek. Akár nagyváros, akár kisebb falu gyülekezetére gondolunk, a lelkész nem képes ezeket a feladatokat egyedül ellátni, s züksége van hitoktatókból álló munkatársi körre. Ezért egyre több gyülekezet küld az Evangélikus Hittudományi Egyetem valamely hitoktatói képzésére olyan gyülekezeti tagot, aki legalább részben át tudja vállalni a lelkésztől a hitoktatói feladatokat – mondta Kodácsy-Simon tanárnő.

Hittanóra a szertárban

A személyi feltételek okozta gondok mellett számos egyéb szervezési nehézség is adódott. Nem minden településen volt zökkenőmentes a hitoktatás beindítása, néhol még a bemutatkozásra sem adott lehetőséget az iskola az egyházaknak. Számos iskolában nincs megfelelő infrastruktúra, elegendő számú osztályterem, ezért előfordult, hogy a hittanóra kiszorult a szertárba vagy éppen az öltözőbe. S az sem ritka – teszi hozzá a hittanmunkacsoport vezetője –, hogy az órarendi ütközések miatt az evangélikus diákok egy-két fős „hittancsoportokat” alkotnak, ami mind a diák, mind pedig a tanár számára megnehezíti az órai munkát.

Persze akadnak pozitív példák is: van, ahol az új kihívásokkal aránylag könnyen meg tudott birkózni a gyülekezet, és a megváltozott helyzetnek köszönhetően a közösségben több új család is megjelent. Ugyanakkor jó néhány gyülekezetben továbbra is a lelkészre hárul a hitoktatás feladata, hiszen a kisebb gyülekezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy hitoktatót is alkalmazzanak. Ennek a problémának kezdeti megoldásaként egyházunk kiegészítést ad a hitoktatók államilag támogatott hittanóradíjához, s így a hittantanár bére már egy főállású pedagógus fizetésének megfelelő.

Ezt a lehetőséget tavaly huszonkét fő vehette igénybe, idén negyvenöt számára áll rendelkezésre. Ezekre a főállású státusokra pályázhatnak a gyülekezetek, odaítélésükről pedig a püspöki tanács dönt. Ezzel a támogatással egyházunk gyorsan és lehetőségeihez mérten hatékonyan reagált a kialakult helyzetre – állapította meg Kodácsy-Simon Eszter, egyházunk hittan-stratégiai munkacsoportjának vezetője.

Lehetőségek és nehézségek

Sajátos kihívásokkal küzdenek a nagy gyülekezetek, ahol tradicionálisan jelen van a hitoktatás, és megint más jellegű problémát jelent a kötelező hittanórákkal járó feladatok ellátása egy kisebb közösségben.

Újbudán a tanév elején huszonegy iskola jelezte, hogy igényli evangélikus hit- és erkölcstanórák megtartását – mondja dr. Blázy Árpádné kelenföldi lelkész. Az iskolákban tett látogatásokat és az intézményvezetőkkel történt egyeztetéseket követően fogtak hozzá a korántsem könnyű feladat elvégzéséhez. Kelenföldön végül tizenhárom iskolában hetvenkilenc gyermek részvételével kezdődött meg a hitoktatás. Mindehhez hozzá kell még számolni azt a hetvenöt óvodást is, akiknek évek óta rendszeresen tartanak hittanórákat.

A kelenföldi nagy gyülekezet, így mindhárom itt szolgáló lelkész vállalta hittanórák tartását – mondja Blázy Árpádné. Szerencsére sikerült a munkához felkészült segítőket is találni: tavaly Bedecs Réka hatodéves teológus, Szemerei Eszter végzős hittantanár, valamint Liszka Viktor kórházlelkész is besegített a hitoktatásba.

A kelenföldi iskolákban egyébként többnyire kedvesen fogadták a hitoktatókat, és a felvetődő problémákat is igyekeztek mihamarabb megoldani. Ehhez azonban a hitoktatók rugalmasságára is szükség volt, meg kellett érteniük, hogy nem könnyű annyi termet kijelölni, ahány felekezet hittanóra megtartására jelentkezett.

„Mindannyiunk nevében fogalmazhatok úgy, hogy nagy lehetőséget láttunk ebben a szolgálatban, hiszen olyan evangélikus családokat is elérhettünk, akiket eddig nem vagy alig ismertünk” – állítja Blázy Árpádné.

Ugyanakkor idő múltával azt tapasztalták, hogy az újonnan megismert családok megelégedtek a gyermek hittanórára járatásával, és a folyamatos hívogatás, megszólítás ellenére sem fordulnak meg sűrűn gyülekezeti alkalmakon.

A sok hittanóra megtartásának ugyanakkor feltétlen árnyoldala az, hogy a lelkészeknek sokkal kevesebb idejük marad például a lelkigondozásra és a gyülekezeti tagok látogatására, holott ezek a fő feladataik közé tartoznak. De a kelenföldi lelkészek és a segítők minden nehézség ellenére lelkesen végzik munkájukat, mert hisznek abban, hogy erőfeszítésük nem hiábavaló, mert ezzel is hozzá- járulnak Isten országának építéséhez – összegezte a kelenföldi lelkész.

Kiváló misszionáriusok a gyermekek!

A nyíregyháza-kertvárosi gyülekezethez mindössze egy iskola tartozik, így a kötelezően választható hitoktatás egészen más feladatokkal jár, mint a főváros szívében fekvő Újbudán. A kertvárosi intézményben jelenleg öt csoportban huszonnyolc hittanos tanul.

Kovács Erzsébet lelkész 2012 októberében vette át a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézményében, valamint a Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség területén levő két óvodában a hitoktatás szolgálatát. Akkoriban még csupán fakultatív hitoktatás volt az önkormányzati tanintézményekben. Kovács Erzsébet örömmel tapasztalja, hogy az órákon olyan gyerekek vesznek részt, akiket valóban érdekel a hittan, a bibliai történetek, és általában jól érzik magukat a foglalkozásokon. A beszélgetésekből kiderül az is, hogy családjuktól sem idegen a gyülekezeti élet.

A kötelező hit- és erkölcstanórák bevezetését nemcsak a felnövekvő nemzedék nevelése, hanem a gyülekezetépítés szempontjából is jó lehetőségnek tartja a lelkésznő.

Tapasztalatai szerint nem csupán vallásos, templomba járó szülők íratják gyermeküket hit- és erkölcstanra. Szép számmal akadnak olyanok is, akik valami miatt régen elszakadtak az egyháztól, vagy meg sincsenek keresztelve, sem nekik, sem pedig szüleiknek nincs kapcsolatuk az egyházzal (nem tartoznak egyik keresztyén felekezethez sem), de kíváncsiak, szeretnének tartozni valahová, és azt remélik, hogy gyermekük egyházi kötődése révén ez megvalósulhat. A gyermekek kiváló misszionáriusok, gyakran ők hozzák szüleiket, nagyszüleiket a gyülekezeti alkalmakra – állítja Kovács Erzsébet.

Fontosak az ifjúsági alkalmak is

A hitoktató lelkész örül annak, hogy az iskola nevelőtestülete úgy döntött, félév végén csak szöveges értékelést ad az erkölcstan-, illetve a hit- és erkölcstanórákon részt vevőknek. Így a foglalkozások lényege nem az, hogy osztályozzák a tanulók tudását, sokkal inkább igyekeznek kielégíteni kíváncsiságukat, tudásvágyukat a jó hangulatú beszélgetéseken.

Előfordult már a kertvárosi iskolában, hogy ötödikben hit- és erkölcstanra írattak egy gyermeket, majd hatodikban erkölcstanra. A lelkész érdeklődött a döntés hátteréről, különös tekintettel arra, hogy templomba járó család gyermekéről volt szó. Kovács Erzsébet arra gondolt, hogy személyével vagy a tananyaggal, esetleg a tanítási módszerrel nem volt megelégedve a gyermek. Ám a válasz ennél sokkal egyszerűbb volt: a nebuló egyszerűen kíváncsi volt az erkölcstanórákra is. Ez a tanuló idén konfirmált a gyülekezetben, és hetedik osztályban már újra hit- és erkölcstanra iratkozott be – tudom meg Kovács Erzsébettől.

Nem lehet azt állítani, hogy a gyülekezeti istentiszteletek látogatottsága az iskolai hit- és erkölcstanórák bevezetését követően érezhetően növekedett volna. Azt azonban jó volt látni – tette hozzá a nyíregyháza-kertvárosi lelkész –, hogy a nyár folyamán a Joób Olivér Szeretetintézmény munkatársai által szervezett napközis táborban a kertvárosi iskolába járó tanítványok közül is voltak résztvevők, és más evangélikus gyülekezet által szervezett ifjúsági táborokban is lehetett találkozni velük.

A gyülekezeti gyermek- és ifjúsági munkát nem lehet „megspórolni” a kötelező hit- és erkölcstan számlájára – állítja Kovács Erzsébet. Fontosnak tartja a gyülekezeti hittant, kisebb korban a gyermek-bibliaórát, de a gyülekezetépítés szempontjából legalább ennyire jelentős a nagyobbaknak szervezett ifjúsági alkalmak szerepe is.„A jövőnek dolgozunk, mi csak plántálunk, öntözünk meg kapálunk” – fogalmaz Nyíregyháza Kertváros evangélikus gyülekezetének lelkésze.

A Luther Kiadó új hittankönyvei

A tavaly útjára indított új hittankönyvcsalád részeként a szeptembertől induló tanévben további három új hittankönyv segíti az evangélikus hittanoktatást. Az alábbiakban a 2., a 6. és a 10. évfolyam számára debütáló új hittankönyveket ismertetjük.

BÉRES TAMÁS, CSEPREGI ANDRÁS, KODÁCSY-SIMON ESZTER, RÉZ-NAGY ZOLTÁN, SIMON ATTILA

Láss! Evangélikus hittankönyv – 10. osztály

202 × 275 mm, kartonált, 136 oldal, 1400 Ft

Kedves Kollégák! Azoknak írok most, akik még nem tanítottak az új hittankönyvekből – vagy azért, mert a megszokás miatt még nem tudtatok váltani, vagy azért, mert eddig nem használtatok tankönyvet az óráitokon. Tudom, hogy minden kezdet és minden váltás nehéz. Gondolom, hogy mindenkinek a tarsolyában van egy remek saját koncepció, és vannak jó történeteitek, beszéltek a fiatalok nyelvén, s esetleg olyan rutinotok van, hogy úgy érzitek, nincs is szükségetek semmilyen tankönyvre. Azt szeretném, ha megmaradnának a koncepcióitok, a történeteitek, a spontaneitásotok, a fiatalok nyelvén való beszédetek, és nem vesztenétek el a rutinotokat! Mégis – vagy épp ezért – hadd ajánljam figyelmetekbe ezt az új tankönyvet. Mert van, amit nem lehet csak szavakkal kifejezni, és van, amit úgy lehet igazán megtanulni, ha látja is az ember, sőt otthon újra rátekinthet. Főleg egy tizenhat éves diák esetében van ez így. Vitatkozzatok a tankönyvvel, forgassátok a felvetett kérdéseket, de ne csukjátok be, mert így nem láthatjátok a Lásst! Mi lett volna akkor, ha a vakon született ember a maga megszokott életritmusától nem tér el? Ha nem botorkál el saras szemmel egy tóhoz, hogy ott Jézus parancsára megmosakodjon? Ha eleve lemond mindarról, amit utána láthatott az életben? Láss! Lássátok meg a lehetőségeket, amelyeket a tankönyv rejt. Látni fogjátok a korlátait és a hiányosságait is – és megköszönjük majd, ha ezeket visszajelzéseitekben megláttatjátok velünk is. De nézzétek meg a diákokkal együtt, mi mindent tartalmaz ez a könyv: életkérdéseinket a kezdetekre vonatkozóan az őstörténet lapjait forgatva, személyes kapcsolatokat embertársainkkal és Istennel az ősszülők elbeszélésein keresztül, önmagunk ismeretét Mózes és a nép példáján át, a Biblia megszólító szavaira adható reakcióinkat, a Tízparancsolat üzenetét 21. századi életünkre nézve, a zsidóság és az iszlám felé megfogalmazódó kérdéseinket, és – amit tavalyi tizedikes diákjaim tanév eleje óta vártak – a párkapcsolati kérdéseket. Felemelő érzés volt látni, hogy a diákjaim nemcsak nézték, de meg is látták, hogy milyen sok érdekes, tanulságos és legfőképpen hozzánk hasonló emberi példa van a Bibliában még a párkapcsolati dilemmáinkra nézve is. Jó volt közösen meglátnunk ezeknek a szereplőknek a házasságában, szerelmében, érzelmi fellángolásaiban és kétségeiben Isten jelenlétét és az embert. Már a kilencedikes(Keress!) könyvet is javasoltuk, s ezt most ismét határozottan ajánljuk gyülekezeti, ifjúsági órákra is azoknak a hitoktatóknak és lelkészeknek, akik szeretnének egy-egy témakört úgy körbejárni, hogy az ifiseik otthon is szem előtt tarthassák az odavágó legfontosabb bibliai szakaszokat, teológiai gondolatokat, életkérdéseket, képeket, idézeteket, érdekességeket. „Láss!” – mondta Jézus, de az, hogy folytatódik-e úgy, ahogyan az evangéliumban („A hited megtartott” – Lk 18,42),rajtunk is múlik! Bí- zunk abban, hogy a könyv segít megtalálni a valódi kérdéseket és válaszokat, és azt tudjátok majd mondani: érdemes volt kinyitni, érdemes volt keresni és kérdezni, érdemes volt észrevenni és látni. A szerzők nevében: Kodácsy-Simon Eszter

ISÓ DOROTTYA, MESTERHÁZY BALÁZS, MATUS KLÁRA

Vitorlát bonts!

Evangélikus hittankönyv – 6. osztály

202 × 285 mm, kartonált, 68 oldal (heti egy- órás változat), 128 oldal (heti kétórás változat), 980 Ft, illetve 1200 Ft

Az ötödikestankönyvben megismert hajózásmotívumot és a provokáló kérdéseket feltevő karaktert is tovább visszük a Vitorlát bonts! című, hatodik osztályosoknak szóló tankönyvben. A hajóácsot váltó matróz biztosítja a folytonosságot egy olyan felfedezésben, amely reményeink szerint meghatározó lehet minden tizenkét éves gyermek számára a hittan-, illetve a hit- és erkölcstanórákon. Így köszön be a matróz a tankönyv bevezetőjében: „Ebben a tankönyvben az a reményem, hogy elfogadtok engem útitársnak. Engem, aki hozzátok hasonlóan megkaptam azt a jókívánságot a hajóácstól, hogy »Jó szelet, matrózok!«. Mert én is csak egy matróz vagyok. Egy közületek. Nem »A matróz« vagyok, hanem egy matróz. Szeretném, ha úgy figyelnétek kérdéseimre, rácsodálkozásaimra, értetlenkedéseimre és helyesléseimre, hogy azok akár a ti kihangosított gondolataitok is lehetnének. Ha tudtok mást, jobbat, elgondolkodtatóbbat–nyugodtan írjátok oda a figurám mellé! A hajóács utolsó mondatát megfogadva én is azt tudom kívánni nektek, hogy legyen jó szelünk. Hiszen hajózni csak úgy lehet, legalábbis a mi vitorlás hajónkkal. Mert ahogyan tanultuk, a szél arra fúj, amerre akar. Ki kell bontani a vitorlát. Hogy a szél bele tudjon kapni. Nem azért, hogy összevissza rángassa, hanem azért, hogy a megszabott irányt tartva haladni tudjunk. A szélsegítségével. Istenünk Szentlelkének segítségével.” A tankönyv igazodik a megújított tantervhez, és hét modult dolgoz fel: az én kérdése (Pál apostol munkásságán keresztül megvilágítva), emberi kapcsolataink (család), Isten – én (az ősatyák történetein keresztül), egyház (Biblia), a teremtett világ, világvallások (nyugati vallások), társadalom. Természetesen a tankönyvhöz biztosítunk on-line formában elérhető tanári kézikönyvet is, amely a rutinszerű óratartástól óvhat meg bennünket. A tanári kézikönyvben igyekszünk világos felépítést követni. Minden leckéhez tartozik egy rövid exegézis, amely az adott bibliai szakaszt magyarázza, kiegészíti bevezetéstani és kortörténeti ismeretekkel, vagy éppen a témát exponálja több lehetséges megvilágításból. Ezek természeten nem órai felolvasásra valók, sokkal inkább a tanárt hivatottak segíteni a készülés során, hogy esetleg a csoportra jobban jellemző hangsúlyt is megtalálhasson benne. A háttérismeretek után mindig megfogalmazzuk az óra célját, kiemeljük az adott leckében előkerülő fogalmakat, illetve javaslatot teszünk az óra menetére, a tanulandó énekekre, valamint közöljük a tankönyvben szereplő feladatok megoldásait. Igyekeztünk kifejezetten sokféle feladatot használni, kérdőjel és ceruza ikonnal megkülönböztetve az írásos és szóbeli megoldandókat. A képek is legtöbbször a beszélgetés célját szolgálják – szinte kivétel nélkül feladat is kapcsolódik hozzájuk. Mindenképpen szeretnénk, hogy legyen elérhető a gyerekek számára a Biblia a tanórákon, legyen az akár saját, iskolai vagy gyülekezeti példány. Isten áldja a hatodikostankönyv használatát! A szerzők nevében: Mesterházy Balázs

KERÉNYI BORÓKA, ZSUGYEL-KLENOVICS KATALIN

Útravaló

Evangélikus hittankönyv – 2. osztály

202 × 285 mm, kartonált, 100 oldal, 980 Ft

Kinek van szüksége útravalóra? Kik voltak, akik útnak indultak a bibliai történetek szerint? Mit vittek magukkal? Mi történt velük útjuk során? Hova érkeztek meg útjuk végén? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha másodikosként részt veszünk az evangélikus hittanórákon. Legfontosabb szempontunk a biblikusság, hiszen minden történet bibliai, amelyről a diákok olvasni, tanulni fognak. A hét-nyolc évesek által szívesen olvasott könyvekhez hasonlóan mi is kiemeltünk a szövegekben színes, játékos betűtípussal szavakat, mondatokat. Természetesen ezt didaktikai célzattal tettük. Fontosnak tartjuk a folyamatosságot, amely ebben az életkorban a gyerekek számára kiemelt jelentőségű, ezért a másodikos hittankönyv a bibliai történetek feldolgozásában, képi világában szorosan követi az első osztályos, Kincsesláda című tankönyvet. A kisiskolás gyermekek életkori sajátossága, hogy már egyre inkább az alkotásfolyamata okoz nekik örömet. A történetekhez kapcsolódó tankönyvi feladatok változatosak, színesek, játékosak, lényegre törők, a másodikosok értelmi szintjének megfelelőek. Készítettünk könnyebb és nehezebb feladatokat is, hogy a különböző képességű diákok egyaránt örömüket leljék bennük. A hét-nyolc éves korosztály felfedezőkedvéhez igazodva a feladatok között találunk érdekes rejtvényeket, fejtörőket, melyek még izgalmasabbá teszik a bibliai történetek mondanivalójának megértését. A tankönyv végén imádság- és énekgyűjtemény található. Számos melléklet barkácsolásra is lehetőséget ad, akár heti egy, akár heti két órában tartunk hittant. Ezek egyszerűen elkészíthetők, a korosztály kézügyességi szintjéhez igazodnak. A tanári kézikönyv mindenkinek nagy segítséget adhat, nemcsak azért, mert a tankönyvi feladatok megoldásai megtalálhatók benne, hanem mert hatvan részletesen kidolgozott leckét tartalmaz, s minden leckéhez tartozik az ismereteinket felelevenítő egzegetikai háttér, ajánlott óravázlat, a bibliai szakaszok feldolgozását segítő kérdések, közösségi játékok, énekek, imádságok s a mellékletekben további feladatok is. Ebben az életkorban szeretnek tárgyakat gyűjteni a gyerekek. Ezt most a hittanórákon is megtehetik egész tanévben, hiszen a tankönyv mellett használandó hittanos hátizsákba útravalókat tehetünk, gyűjthetünk közösen, melyeket az összefoglaló órákon újra végignézhetünk,felidézhetjük általuk a megismert bibliai történeteket. Reméljük, hogy a tananyag átadásán túl az életre szóló útravaló továbbadásához is hasznos segédeszköz lesz majd ez a könyv. Hiszen útravalóra mindenkinek szüksége van! örömteli, lelkes munkát kívánok a szerzők nevében: Kerényi Boróka