A több száz főt megmozgató alkalmat a Maglódi Polgári Kör tagjai, Petrovics János elnök, Vaskó József elnökhelyettes és Tabányi Pál polgármester – mindhárman evangélikus egyháztagok – álmodták meg tizenegy esztendővel ezelőtt. Céljuk az volt, hogy gasztronómiai-kulturális fesztiválon lássák vendégül mindazon Kárpát-medencei települések képviselőit, amelyekkel a magyar főváros délkeleti kapujában fekvő kisváros testvéri, baráti kapcsolatokat ápol. Az alkalom szervezésében, a vendégek elszállásolásában tevékeny irányító szerepet vállalt Kérges László alpolgármester, a Maglódi Evangélikus Egyházközség felügyelője.

A szombati nap disznóvágással kezdődött, és a különböző tájegységek hagyományos disznótoros ételeit kóstolhatták meg az érdeklődők a maglódi tájház udvarán. A rendezvény idei vendégei: Lendva, Várdaróc, Doroszló, Lövéte, Pusztina, Bene, Gömörhosszúszó, Berzéte, Dunaszerdahely, Komárom, Mátraszentimre, Bonyhád-Börzsöny és Földeák voltak.

A szombat lélekemelő kulturális műsorral és igazi disznótoros vacsorával ért véget a Maglódi Művelődés Házában, a MagHázban. Köszöntőt mondott Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és fia, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum szóvivője. Az ünnepi műsorban Kányádi Sándor Fekete-piros című megzenésített versére fergeteges mezőségi táncot járt a maglódi Kacamajka néptáncegyüttes – Kis István és felesége, Demeter Erika koreografálásában.

Február 19-én, hatvanad vasárnap délelőtt ökumenikus istentiszteletre gyülekeztek össze a résztvevők a maglódi evangélikus templomban. A bevezető oltári szolgálatot Solarik Vilmos, a testvértelepülés, Gömörhosszúszó evangélikus gyülekezetének lelkésze végezte. A szeretet himnuszát (1Kor 13) Bálint Klára helyi református lelkész olvasta fel. A Kárpátaljáról érkezett Rácz István benei római katolikus plébános az igehirdetésében az ellenség iránti szeretet jézusi tanításáról szólt: „Ha szeretjük ellenségeinket, akkor azt fejezzük ki, hogy hiszünk Isten életünket megváltoztató, jó útra térítő szeretetében. A magyar történelem nagy alakjainak élete a megbocsátásról és a szeretetről beszél. A magyarságnak akkor van jövője, ha »apáink nyomdokain« istenfélelemben és az embertárs iránti személyválogatás nélküli szeretetben építi közösségeit, összefogva határainkon innen és túl.”

Ferenczy Erzsébet, a felvidéki Gömör megyében szolgáló magyarországi evangélikus lelkész és Németh Mihály, a maglódi lutheránusok lelkipásztora imádkozott a magyarság trianoni határokon átívelő lelki egységéért, megtéréséért, hitbeli erősödéséért és a világ békességéért. Taizéi énekeket énekelt a gyülekezet Magdala kórusa Simon Barbara karnagy vezetésével. Katolikus és protestáns népénekek csendültek fel a párkányi Milus Fruzsina és a maglódi Murányi Márta ajkán.

Az istentiszteleten 147 500 forint és húsz euró adományt ajánlottak fel a ma Horvátországhoz tartozó baranyai Várdaróc falu magyar hagyományokat ápoló ifjúsági csoportjának javára.

A templomi együttlétet követően Maglód város és a kárpátaljai Bene falu testvértelepülési szerződésének aláírására került sor a művelődési házban.

A háromnapos rendezvény végén zengett a Magyarok világhimnusza:

„Halló, magyar! Hol vagy? Felelj! […]

Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld. […]

Szívedben megmaradsz piros, fehér, zöld!”

A találkozó résztvevői abban a reménységben búcsúztak egymástól, hogy Isten áldásával és segítségével jövő februárban újra összegyülekeznek Maglódon.