Kiállítás karanténban – a jelen és a jövő látogatói számára

Kiállítás karanténban – a jelen és a jövő látogatói számára

Share this content.

Szöveg és fotó: Harmati Béla László
Budapest – Megjelent az Evangélikus Országos Múzeum „Pulszky Ferencz ajándoka” című kiállításának a katalógusa és virtuális honlapja. Papp Júlia katalógusa tudományos igénnyel készült, de izgalmas, olvasható módon vezeti be az érdeklődőket a műtárgymásolás lenyűgöző világába, rávilágítva a háttérben húzódó mozgatórugókra. Az 50 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált katalógus egyben az Evangélikus Országos Gyűjtemény új C-sorozatának első kiadványa, a múzeum és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete együttműködésének szép példája.

Az Evangélikus Országos Múzeum virtuális térbe helyezett kiállítása itt megtekinthető.

A másolás az ókor óta a kulturális hagyományok átörökítését biztosító alapvető, civilizatorikus tevékenység" – írja katalógusának elején Papp Júlia művészettörténész. Sokáig kizárólag a műtárgymásolatokon keresztül ismerhette meg a művelt világ a művészet történetének emblematikus alkotásait. Pulszky Ferenc nagybátyja, Fejérváry Gábor jó szemmel jelentős műtárgygyűjteményt halmozott fel, melyet a Pulszky család eperjesi házának emeleti szobáiban tartott. Időről időre Fejérváry Gábor nagy utazásokat tett Itáliában és Nyugat-Európában - ezekre unokaöccsét, Pulszky Ferencet is magával vitte, aki első kézből ismerkedhetett meg Európa nagy gyűjteményeivel és a műgyűjtés világával. Fejérváry a világ valamennyi ismert történeti kultúrájából igyekezett olyan darabokat szerezni, amelyek az ott és akkor élő emberek életmódjáról, szokásairól, kultuszairól tanúskodnak. A gyűjtemény örököseként, annak kiemelkedő darabjairól Pulszky akvarellmásolatokat készíttetett, melyeket a Liber Antiquitatis című albumban gyűjtött össze, de mivel szövege sosem készült el, kiadatlan maradt. 

Pulszky Ferenc 1869-től negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatta és tisztában volt a műtárgymásolatok jelentőségével és a kultúrára kifejtett hatásával. 1874-ben felépített egy közel 200 gipszmásolatból álló kiállítást a görög szobrászat történetéről. A fotográfia elterjedésével pedig szorgalmazta annak széleskörű használatát és reményét fejezte ki, hogy az olcsóbb eljárás nyomán a nevezetes múzeumok anyaga hozzáférhetővé válik az egyetemeken és a rajztanodákban. 

John Brampton Philpot Firenzében letelepedett angol fotográfus kiemelkedett a műtárgyfotósok közül, mert elsőként ő készített történeti-rendező igénnyel fényképsorozatot az általa fotózott műtárgyakról. Pulszky jól ismerte Philpotot és a tőle megszerzett, elefántcsont faragványok másolatairól készült fényképsorozatot a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának adományozta. A 265 darab fényképből álló sorozatból készült válogatás képezi az Evangélikus Országos Múzeum tárlata második felének, azaz az utolsó hat tárlójának gerincét. 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!