Csütörtök este, hangos zene, teltház, jól öltözött fiúk és lányok. Valamelyik belvárosi szórakozóhely képe jelenik meg a lelki szemeink előtt, pedig a leírás a Felház legutóbbi alkalmára is illik. Csütörtökönként ugyanis az egyetemisták nemcsak bulizni járnak, hanem sokan inkább összegyűlnek, Istenről énekelnek és imádkoznak. Ahogyan az egyik résztvevő megfogalmazta: a Felház egy „prémium dicsőítés.”
A Millenáris „D” épületébe belépve két önkéntes fogad, akiknek már a mosolyából is látszik, hogy számukra az „Isten hozott!” nem egy üres frázis. Kedvesen útba igazítanak, és bár hömpölygő tömegre számítottam, a hatalmas belterű, félhomályba burkolózó gyárépületben egyelőre csak néhányan üldögélnek a földön. „Itt teljesen szabad lehetsz, nyugodtan le is feküdhetsz a párnákra.” – mondja a közelemben egy fiú a barátainak.
A szabadság érzése valóban a levegőben érezhető, nyoma sincs feszengésnek, vagy kínos csendnek, a jelenlévők beszélgetnek, egy félreeső teremben pedig a szervezők összeborulva imádkoznak, készülnek a kezdésre.
Egy önmagát megnevezni nem kívánó résztvevő szerint hatalmas a médiafelhajtás a Felház körül, ezért a szervezők nem örülnek az újságírók jelenlétének, mindenkit megkérnek, hogy ne készítsenek fotót vagy videófelvételt. „Ti is Gáspárra vagytok kíváncsiak, vagy miért jöttetek?” – kérdezi rögtön, hiszen a sajtó Orbán Viktor miniszterelnök fiának jelenléte miatt figyelt fel az eseményre. „Legalább harminc ilyen dicsőítő közösség van még Budapesten, mégis mindenki erre az egyre kíváncsi.” – mondja a résztvevő, majd bemutatja a mellette állókat, akik között van római katolikus, református és szabad keresztény felekezetű is. Mindnyájan gyülekezethez tartoznak, hiszen a Felházban nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy mindenki kötődjön valamilyen egyházi közösséghez, a szervezők abban is segítenek, hogy akinek nincs gyülekezete, annak közösen találjanak egyet. Bár minden alkalom elején leszögezik, hogy ők nem szeretnének sem egyházként, sem önálló gyülekezetként működni, a történelmi egyházak képviselői közül sokan aggódnak amiatt, hogy a Felház „elszívja” a tagokat tőlük, ezért negatív prekoncepciókkal közelítenek feléjük.