Az augusztus 17-én megjelent, 1542/2020. (VIII. 17.) kormányhatározat értelmében „a Magyarországon élő nemzetiségek felkarolásában, anyagi támogatásában, széles körű jogainak erősítésében és az anyanyelven való megnyilvánulás színtereinek kiépítésében való szerepvállalása fokozásaként" a Magyar Kormány 765 811 715 HUF forrást biztosít az egykori szlovák ajkú evangélikus gyülekezet 1081 Budapest, Rákóczi út 57. szám (34637/0/A/107 helyrajzi szám) alatt található templomának visszavásárlására. A határozat értelmében az ingatlan az Országos Szlovák Önkormányzat kezelésébe kerül.

„Elképzeléseink szerint itt kap majd helyet a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete, a Magyarországi Szlovákok Könyvtára és Dokumentációs Központja, a Vertigo Szlovák Színház és a Ludové noviny című szlovák nyelvű hetilap szerkesztősége. Az épület lehetővé teszi régi tervünk megvalósítását, a Magyarországi Szlovákok Múzeuma létrehozását is. Befogadná továbbá a Budapesten működő szlovák művészeti csoportokat és civil szervezeteket, amelyek jelenleg megfelelő székhely hiányában nem rendelkeznek állandó »otthonnal«. Az eredeti funkció visszaállítása érdekében a kupola részben ökumenikus kápolnát tervezünk kialakítani" – részletezte a jövőbeni terveket az Építészfórum kérdésére Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke.

Az adásvétel lezajlását követően az épület tulajdonosa az Országos Szlovák Önkormányzat lesz, használói pedig a felsorolt, költségvetési szervként működő intézmények – tudtuk meg. A legfrissebb, 2019-es költségbecslés szerint a felújítás 3,5 milliárd forintot igényel majd – teljeskörű felmérésre azonban csak az ingatlan birtokbavételét követően nyílik majd mód. Az eddigi vizsgálatok alapján a legsürgetőbb a tető és a homlokzat felújítása a további állagromlás megállítása és az életveszély elhárítása érdekében. „A beruházás több magas szintű megbeszélés témája volt a közelmúltban és a legutóbbi szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság ülésének jegyzőkönyvében is szerepel az ajánlások között" – tudtuk meg Hollerné Racskó Erzsébettől. A jelenlegi elképzelések szerint Szlovákia és Magyarország 50-50%-os arányban osztja majd meg a felújítás költségeit.

Az egykori pesti evangélikus templom a budapesti, a magyar és a szlovák történelemnek is emblematikus helyszíne. A 19. század végén Budapest a legfontosabb szlovák központok közé tartozott. A félmilliós városban 1890-ben 27 000 szlovák élt a népszámlálási adatok szerint, az idénymunkások azonban akár 60-80 ezerrel is növelhették ezt. A szlovák építőipari munkások, építőmesterek nagyon komoly szerepet játszottak Budapest mai arcának kialakításában; Michal Milan Harminc, a szlovák modernizmus későbbi mestere is itt kezdte pályáját, Bobula János és hasonnevű fia pedig a város legfontosabb építőipari vállalkozói közé emelkedett. 

A szlovák kisebbség jelentős része a Józsefvárosban élt, így az 1850-es években itt épült fel Diescher József tervei szerint az evangélikus iskola, a paplak, majd a két épület közé az ezer fő befogadására alkalmas templom. Oltárképét Than Mór festette; itt kötötte meg második házasságát Mikszáth Kálmán. A létrejött épületegyüttes Budapest legszebb romantikus emlékei közé tartozott, de mivel a beruházás súlyos adósságba verte az egyházközséget, előbb bazársort, majd 1893-1894 között a paplak és az iskola bontásával hatalmas bérházegyüttest emeltek a telken. Az ún. „Luther-udvar" ezzel teljesen elrejtette az udvaron álló templom homlokzatát, amely szép lassan ki is került a köztudatból. A háború után még templomként állították helyre, 1965-ben (más források szerint 1975-ben) azonban eladták az épületet, amely ezt követően különféle célokat szolgált: kiállításokat, vásárokat tartottak benne, de működött Tudomány és technika házaként, kaszinóként és sportközpontként is. A főhomlokzat elé, illetve a templom belsejébe többszintes beépítés került, és közlekedőmagot kapcsoltak az épület oldalához is. Legutóbb a BIF Nyrt. tulajdonában, irodaházként hasznosították. Mivel a rendszerváltást követően egy adminisztratív hiba miatt az épület külső része a ház lakóinak osztatlan közös tulajdona lett, az ő kötelességük lenne a mind sürgetőbb felújítás (a helyzetről idén februárban a Józsefváros.hu írt részletesen). Erre azonban a lakóközösségnek nincs pénze, de a most esedékes rekonstrukció keretében várhatóan ez is megvalósulhat.

Hollerné Racskó Erzsébettől megtudtuk, hogy a templom épületét másfél évtizeddel ezelőtt Szpisák Attila, a Budapesti Szlovákajkú Evangélikus Egyházközség akkori lelkészének kezdeményezésére nyilvánították védetté. Az épület visszaszerzésére akkor tett lépések nem jártak sikerrel, de 2017-ben az épület eladóvá vált – ekkor az Országos Szlovák Önkormányzat országos jelentőségű szlovák műemlékké nyilvánította, és a magyar és a szlovák kormányt is megkereste terveivel a további hasznosítást illetően.