A nappali tagozatos, osztatlan teológus–lelkész szakon a hallgatók tizenkét féléven át tanulnak, hogy felkészüljenek a lelkészi szolgálatra. A képzés során megismerkednek a teológia tudományának széles spektrumával, amelyen belül különös hangsúllyal vannak jelen a bibliakutatással, evangélikus teológiai hagyománnyal és a lelkészség különböző gyakorlati aspektusaival foglalkozó kurzusok. Tíz félév elméleti képzés után hatodévben a hallgatók két félév gyakorlati képzésen vesznek részt, ahol egy-egy evangélikus gyülekezetben készülnek fel a lelkészi szolgálatra. Míg az elméleti képzés elsősorban arra fókuszál, hogy a hallgatók a kibocsátáskor a legszélesebb teológiai ismeretekkel és lelkészi kompetenciákkal rendelkezzenek, addig a gyakorlati év a lelkészi helyzetekre, a gyülekezeti életre fókuszál.

Az EHE hallgatói közül mindenkinek megvan a személyes története. Vannak, akik már gyermekkoruk óta lelkészek szeretnének lenni, mások az egyetemi jelentkezés utolsó pillanatában döntöttek az EHE mellett. Vannak nagy evangélikus családokból származók, és vannak, akik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal csak most ismerkednek. Sőt olyanok is, akik munka és család mellett vállalják a hat évnyi tanulást, hogy lelkészek lehessenek – elsősorban nekik szól a másoddiplomás lelkészképzés. (Ezekkel a személyes történetekkel ismerteti meg olvasóit az Evangélikus Élet magazin teológusportré rovatában, mely az Evangélikus.hu-n is olvasható, illetve a Kötőszón is szemléztünk már belőlük.)

Tovább a KötőSzó blogra.