Kamarás István OJD Egyházközségek mint alternatív közösségek című tanulmányának második részében honlapjaik tükrében vizsgálja a gyülekezeteket. A szerző egyebek mellett megállapítja: az evangélikus egyházközségekben intenzívebb a hitoktatás, a családoknak és a gyermekeknek az egyházközségi életbe való bevonása, valamint az ökumené művelése, az otthoni vallásgyakorlás és az élethosszig tartó tanulás, mint a katolikus oldalon. Az események és a közösségek alapján ez a felekezet bizonyult nyitottabbnak vallási, társadalmi, kulturális és politikai értelemben egyaránt.

Élet az üvegfalak között és azokon túl – Lelkészgyerekek családi környezete, vallási szocializációja és felnőttkori vallásossága című dolgozatában Garai Szilvia arra a kérdésre keres választ, hogy a lelkészgyerekek vallási szocializációja milyen hatással van jelenlegi vallási elköteleződésükre. Összegzésül kiemeli: a jó lelkészi példa a legerőteljesebb tényező egyháztagok vallási elköteleződésének kialakulásában, megerősödésében, ehhez pedig kiegyensúlyozott családi élet szükséges.

Missura Tibor nyugalmazott evangélikus esperes a Lelkipásztor 2019/2. számában egy tanulmányt jelentetett meg Négy téves fordítás a Bibliában címmel. László Virgil Fiú vagy szolga? című tanulmánya az ezekben felvetett kérdésekre, megállapításokra reagál széles körű tudományos áttekintés keretében.

TARTALOM

MÉCSES A TE IGÉD

Kovács Viktor: Konszenzuson innen és túl………………281

TANULMÁNYOK

Mészáros Kornélia: A föld értéke a Bibliában………………282

Kamarás István OJD: Egyházközségek mint alternatív közösségek. Evangélikus egyházközségek vallásközi összevetésben – 2. rész………………286

Garai Szilvia: Élet az üvegfalak között és azokon túl. Lelkészgyerekek családi környezete, vallási szocializációja és felnőttkori vallásossága………………294

FÓRUM

László Virgil: Fiú vagy szolga? I. A pais tou theou kifejezés krisztológiai értelmezésének kérdése………………302

FIGYELŐ

LMK-témák

Hafenscher Károly: Úrvacsora online. Az online istentisztelet lehetőségei és formái………………311

Korányi András: A kegyesség és az önfenntartás. A lelkileg és anyagilag életképes evangélikusság forrásai………………315

Csáky-Pallavicini Zsófia: A lelkészcsalád mint posztmodern identitás?………………317

Kodácsy-Simon Eszter: Érett hittanosok a kihívásokkal teli világban………………320

Béres Tamás: A páni félelem értelmezése a keresztény teológiában………………322

Gáncs Péter: Átalakulások: népegyház és missziói egyház. A lelkész megváltozott szerepe/tevékenysége a 21. század második évtizedében………………325

Grendorf-Balogh Melinda: A gyermekevangélizáció kérdése, lehetősége, szükségessége………………327

Pángyánszky Ágnes: A lelkészi hatalom isteni eredete és emberi megnyilvánulásai………………331

Laborczi Pál: A hit magánügy?………………334

Réz-Nagy Zoltán: A járványhelyzetre reflektáló hit. Az ima lehetősége és az alapszintű teológiai kérdésfelvetés………………338

AZ IGEHIRDETŐ MŰHELYE

Aradi András: Szentháromság ünnepe után 12. vasárnap (Mt 5,33–37)………………341

Grendorf Péter: Szentháromság ünnepe után 13. vasárnap (Lk 6,43–49)………………343

Johann Gyula: Szentháromság ünnepe után 14. vasárnap (Jn 7,37–39)………………346

Bozorády András: Szentháromság ünnepe után 15. vasárnap (Mt 13,18–23)………………348

Réz-Nagy Zoltán: Szentháromság ünnepe után 16. vasárnap (Lk 14,12–14)………………350

Arató J. Lóránd: Szentháromság ünnepe után 17. vasárnap (Mt 18,19–20)………………353

Isó Zoltán: Szentháromság ünnepe után 18. vasárnap (5Móz 30,16–20)………………355

Kovács Áron: Szentháromság ünnepe után 19. vasárnap (1Móz 2,18–24)………………357

• Előfizetés a folyóiratra a webáruházban