Az amerikai tudós előadását komoly érdeklődés övezte, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy az estet szervező 777 blog szerkesztője, Vágvölgyi Gergely külön köszöntötte az esemény díszvendégeit: Herczegh Anitát, a köztársasági elnök feleségét, Böjte Csaba ferences szerzetest, az esemény fővédnökét, Tarnai Richárdot, Pest megye kormánymegbízottját és Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját.

Böjte Csaba testvér nyitóbeszédében elmondta: „Az egyház arra hívatott, hogy hit és erkölcs dolgában szóljon. Az, hogy a lepel eredeti vagy sem, tudományos kérdés. Éppen ezért ebben az egyház nem foglalt és soha nem is fog állást foglalni.”

A moderátor kérdésére, hogy a vizsgálat megkezdésekor milyen eredményt szerettek volna elérni, a fizikus így válaszolt: „Nem akartunk annak idején bizonyítani vagy cáfolni semmit. Tudtuk, hogy van valami fontos tulajdonsága a lepelnek, amelynek alapján sokan arra jutottak, hogy Jézus halotti lepléről van szó. Ezért érdeklődő tudósokként meg akartuk érteni, hogy mitől ilyen ez a kép. Számos kísérletet dolgoztunk ki, amellyel hipotéziseket teszteltünk.”

Elhangzott a sokszor feltett kérdés is: lehet-e egy kutató úgy pártatlan a vizsgálatok során, hogy maga is hívő? Bár sokan úgy gondolják, a tudomány a hittel nem egyeztethető össze, ez valójában a szekuláris világ nézete – válaszolta Jackson. Véleménye szerint nem igaz, hogy az ember nem lehet jó tudós és jó keresztény egyszerre. Ha a kutató követ egy tudományos módszertant, akkor azt keresztény és ateista szemmel is el fogja tudni végezni, hiszen a vizsgálat és a módszertan nem változik.

A beszélgetésben szóba került a lepel eredetiségének a kérdése is. Sokan művészi alkotásnak gondolják, azonban a tudós szerint ezt a lehetőséget vizsgálataik során kizárták. „Arra jutottunk, hogy a leplen az arc nem egy művészi alkotás, erre nincs bizonyíték. Egy binokuláris mikroszkóp segítségével harmincszoros és hatvanszoros nagyításban nézhettük meg a lepel anyagát, és a mikroszkópon keresztül képeket is készítettünk. Senki sem talált bizonyítékot arra, hogy a testkép olyan szálakon lenne, amelyeket egy külső anyag összeragasztott. Ha festékpigment kerül egy anyagra, akkor az összeragasztja a szálakat, de itt a szálak teljesen külön voltak megszínezve, és így adták vissza a test képét” – szemléltette a színpadon lévő másolaton a tudós az eredményeket.

Jackson kitért a kormeghatározás hibáira is. Van olyan vizsgálati eredmény, amely szerint a lepel keletkezése a 14. századra datálható, történelmi forrásokból azonban arra lehet következtetni, hogy sokkal korábbi.

Végül arra a kérdésre is választ kaptak a jelenlévők, hogy vajon a kutató tényleg Krisztus halotti leplének tartja-e az anyagot. A kérdésre John P. Jackson a következőképpen válaszolt: „Azt gondolom, hogy ez Jézus halotti leple. Gondolom, és nem hiszem, mivel ezt a kijelentésemet az intellektusomra támaszkodva hozom meg.” 

Lapunk kérdésére dr. Gáncs Tamás, a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének óraadója a következőt mondta: „Egyetemistaként, teológushallgatóként magam is foglalkoztam a torinói lepel titkával egy szemináriumi dolgozatban, és azóta is izgalommal figyelem az újabb és újabb fejleményeket a kutatással kapcsolatban, amelynek kommunikációjában sokszor sajnos legalább annyi a bulváros elem, mint a valóságos tudományos eredmény ismertetése. A kanonikus evangéliumok különböző hangsúlyokkal, eltérő részletességgel számolnak be Jézus feltámadásának körülményeiről, így magáról a halotti lepelről is. Mind a négy elbeszélés, lényegét tekintve, hitvallás arról, hogy a sír üres, Jézus él, legyőzte a halált, és van remény. Semmilyen történelmi, tárgyi bizonyíték vagy annak hiánya – így a torinói lepel eredeti vagy hamisítvány volta melletti érvelés – nem változtat azon, hogy a feltámadás nem bizonyítékok, hanem csakis hit kérdése a mindenkori keresztények számára.”

Szeverényi János, egyházunk országos missziói lelkésze így válaszolt kérdésünkre: „Bármi is a lepel története, eredete, különleges tárgy. Alig lehetne kifejezőbb Jézus-arcot ábrázolni, mint amilyet rajta láthatunk. Annyira titokzatos a keletkezése, hogy némelyek szerint a zseniális Leonardo da Vinci készítette, hogy megviccelje, gondolkodóba ejtse az utókort. Hitünket semmi esetre sem befolyásolják a tudományos magyarázatok, az újjászületett embernek nincs szüksége materiális bizonyítékra. Jézus feltámadott, él, és ma is kijelenti magát a Szentlélek által. »Jézus miénk! Nekünk elég ő!« – énekeljük Evangélikus énekeskönyvünk 577. énekében, és a reformátorokkal együtt valljuk: sola gratia, sola fide, solus Christus, sola Scriptura.”

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 41–42. számában jelent meg 2018. október 21-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.