Jézus

Húsvétkor az egész keresztény egyház Jézus feltámadását ünnepli. De mit is jelent az ő feltámadása a mi számunkra? Cikkemben erre próbáltam fényt deríteni.

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus tanítványaival közösen ünnepelte meg a Széder esti lakomát, az Egyiptomból való kivonulás emlékére. Aztán szerezte az úrvacsorát, megmosta tanítványainak lábát. Később a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra, Istennel való tusakodása után vállalta kereszthalálát.

A só az emberi élet alapvető szükségletét, az örök megújulás jelképét, vagy az Úr és az apostolok között köttetett szövetséget, de szerencsét és egészséget is jelent. A só kiömlését, kiszóródását manapság is kedvezőtlen előjelnek tekintjük.

Budapest – 2021. februárjában új sorozatot kezdtek a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség tagjai a YouTube csatornájukon. Az egyes részekben énekekkel, imádsággal és egy-egy bibliai történettel várják az óvodásokat, kisiskolásokat és persze minden érdeklődőt. A hetedik történetet László Dávid mondta el. Zenei szolgálat: Molnár Lilla, Nagy Szabolcs, Németh Sándor; felvétel, vágás: Nagy Szabolcs.

Budapest – 2021. februárjában új sorozatot kezdtek a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség tagjai a YouTube csatornájukon. Az egyes részekben énekekkel, imádsággal és egy-egy bibliai történettel várják az óvodásokat, kisiskolásokat és persze minden érdeklődőt. A második történetet dr. Blázy Árpád mondta el. Zenei szolgálat: Molnár Lilla, Nagy Szabolcs; felvétel, vágás: Nagy Szabolcs.

Budapest – 2021. februárjában új sorozatot kezdtek a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség tagjai a YouTube csatornájukon. Az egyes részekben énekekkel, imádsággal és egy-egy bibliai történettel várják az óvodásokat, kisiskolásokat és persze minden érdeklődőt. A második történetet Bedecs Réka mondta el. Zenei szolgálat: Molnár Lilla, Nagy Szabolcs; felvétel, vágás: Nagy Szabolcs.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, az egyik legrégibb egyházi ünnep, a IV. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Ezen a napon emlékezünk meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Evangélikus egyházunkban a karácsony fénye és a vízkereszt világossága ragyogássá olvad össze. A jászol kisdedében ugyanaz a Fény született meg és törte át a sötétséget, akiről a Jordánban való megkeresztelkedése után a mennyei Atya szózata tett tanúságot. A názáreti Jézusban ugyanis a világ Világossága jelent meg minden ember számára. – Korábbi anyagainkat gyűjtöttük össze a témában.

Vízkeresztkor a legtöbbször a Három királyokról esik szó. A mágusokról, akik imádni mentek Jézust. Talán mellettük kevésbé hangsúlyos az a tény, hogy az egyházak ilyenkor Jézus Krisztus Jordánban való megkeresztelését is ünneplik. Pedig fontos lenne annak a momentumnak a középpontba állítása, hogy Jézus maga is a bűnös emberekkel való közösséget vállalta.

„A modern »ezotéria« a korlátlan hiszékenység, az elrugaszkodott fantáziavilág és szemenszedett hazugság három pillérén áll, s bármelyiket is elvesszük, az építmény azonnal felbillen” – olvashatjuk Buji Ferenc A rejtőzködő Messiás című kötetének rögtön a legelején a sommás ítéletet mindarról, amit ma általában ezotérián értünk. A szerző igyekszik visszaadni az ezotéria eredeti jelentését.

Természetesen nem tudjuk, hogy nézett ki Jézus, de a modern technikai eszközöknek köszönhetően láthattuk már, hogy nézhetett ki egy átlagember Krisztus korában. A keresztények mindig is szerették volna látni Jézus hiteles képmását, így a művészeti hagyomány igyekezett azt láttatni. Ne felejtsük el azt sem, hogy Jézus arcának „keresése” hajtóereje és problémája is a keresztény képi nyelv kialakulásának. A téma aktuális, hiszen az elmúlt hónapokban számos sajtóorgánum és mozgalom kéri számon az európai festészeten, hogy európai, fehér Krisztus-képet teremtett. Mégis mit tart a hagyomány Krisztus hiteles képmásának?