Mikó Zsuzsanna, a levéltár főigazgatója köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy az ideiglenes megőrzésre náluk lévő Luther Márton saját vagyonára és családjára vonatkozó „magán végrendeletének” és Julius Ludwig Grimm felfújható földgömbjének bemutatásával a levéltár az intézményben folyó tudományos munkába szeretett volna bepillantást adni.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház őrizheti a németek és az egész világ számára kiemelt jelentőségű történelmi dokumentumot, Luther végrendeletét. Ez a németek és a magyarok közötti kapcsolatot is erősíti, kulturális, történelmi, egyházi téren. „Ha egy közösség fenntartja valakinek a szellemi örökségét, ez a szellemi örökség fenntartja a közösséget. Luther Márton ilyen alakja az európai történelemnek” – mondta.

Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke felidézte Luther Márton végrendeletének történetét, kiemelve annak különlegességeit. A püspök azt is bejelentette, hogy a dokumentumot kölcsönadják a németeknek, a 2017-es reformációi jubileumi emlékévre rendezett wittenbergi kiállításon a kiemelt tárgyak között szerepel majd.

A végrendelet mellett az országos levéltár gyűjteményébe tartozó, Julius Ludwig Grimm (1806–1834) térképész 1832-ben készítette felfújható és hordozható földgömbjét is bemutatták az alkalmon. A 112 centiméter átmérőjű térképet iskolai szemléltető eszközként felfújva, házi használatra pedig szelvényekre hajtogatva ajánlotta a készítő. Anyaga vászonra dolgozott, nyomtatott, színezett papír és papírkarton, a műkincset a német nagykövetség támogatásával most restaurálták.

Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi nagykövete felidézte, hogy a földgömb egy igazi ritkaság, hiszen összesen csak három darab készült belőle, a másik kettőt Bécsben, illetve Berlinben őrzik. Kiemelte: Grimm térképészeti ismereteit a kor legjobb térképészeitől tanulta, így nem meglepő, hogy mind a földgömb, mind a hozzá tartozó feljegyzések a kor legmagasabb tudományos elvárásainak feleltek meg.

Ezután Czenthe Miklós igazgató (Evangélikus Országos Levéltár) vezetésével megtekinthették közelről is a műkincseket a résztvevők. Az alkalmon részt vett Prőhle Gergely helyettes államtitkár, evangélikus országos felügyelő is, valamint Cselovszkyné dr. Tarr Klára külügyi osztályvezető.

Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) legféltettebb iratanyagainak egyike Luther Márton végrendelete, amely az Evangélikus Országos Levéltár archívumának is helyet adó, Üllői úti egyházi székházépület felújítása miatt került ideiglenesen az Országos Levéltárba. Az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó „magánvégrendelet”, amelyben nem a reformációról vagy az egyházról, hanem családjáról, feleségéről és gyermekeiről van szó. A szöveg elolvasásával, az ott felsorolt vagyontárgyakon keresztül Luther családi viszonyaiba is bepillanthatnak az érdeklődők, akik ezáltal emberileg is jobban megismerhetik a reformátort. A három lapból álló, hatoldalas végrendelet tanúi jeles wittenbergi professzorok voltak, Philipp Melanchthon mellett Caspar Cruciger (Kreuziger) és Johannes Bugenhagen (Dr. Pomeranus).

Ismereteink szerint a végrendelet jogi érvényét a szász választófejedelem elsimerte a reformátor halálakor (1546). A dokumentumot Luther leszármazottai őrizhették, akik közül az utolsó, Luther nevet viselő személy a 18. század közepéről ismert Martin Gottlieb Luther (1759) volt. A végrendelet eredeti példánya azonban már ezt megelőzően, 1706 előtt a neves észak-német (szász) evangélikus polgárcsalád, a Carpzow helmstetdti professzor 1803-as elhunyta után tudományos hagyatékát, jelentős mennyiségű kézirat- és könyvanyagát 1804-ben bocsátották aukcióra az észak-német - Braunschweig és Magdeburg között fekvő - Helmstedt városában. Az ebből az alkalomból kiadott aukciós kiadvány 11. oldalán szerepelt Luther végrendelete.

A dokumentumra fel is jegyezték (latinul), hogy a Carpzowcsaládtól báró Jankovich Miklós vásárolta meg 40 aranyért. Jankovich katolikus magyar arisztokrata családból származott, kora neves műgyájtője volt, aki kapcsolatban állt a magyar kulturális élet számos képviselőjével. Jankovich Miklós nemes gesztusként 1815-ös végrendeletében, annak 3. pontja szeirnt úgy intézkedett, hogy Luther testamentumát a magyarhoni evangélikus egyháznak adja át. Azonban még hosszú évekbe telt, míg a végrendelet valóban átkerült az evangélikusokhoz.

A végrendeleten Jankovich Miklós gyűjteményének pecsétje és az 1830-as évre utaló felirat is látható. A dokumentum először a Nemzeti Múzeumba került, ahonnan Prónay Sándor az evangélikus egyház egyetemes felügyelője 1836-ban József nádornak írt levelében kérte az átadást. Még ezt követően kilenc évnekkellett eltelnie, míg 1845-ben végre valóságosan átkerült az irat az evangélikus egyetemes egyházi levéltárba, mint annak máig legnevesebb darabja. Az átadás mintegyelismerése vlt annak, hoyg az evangélikus egyház méltóan igyekszik megőrizni a múltjára vonatkozó kincseket.

VIDEÓK:

dr. Mikó Zsuzsanna https://youtu.be/JzeqqQAIWTc

Balog Zoltán https://youtu.be/_LiZNZe9zpo

dr. Heinz-Peter Behr https://youtu.be/Cv_3u0K58-g

dr. Fabiny Tamás  https://youtu.be/PVCenYdZkQY 

Czente Miklós https://youtu.be/XzbFusmlekY

dr. Hoppál Péter https://youtu.be/dmJFZSgFeoE