Így lett fontos az ÖRÖMHÍR, amely békével, örömmel kell, hogy betöltse napjainkat, ahogy az a 62. tételben is áll: „Az egyház igazi kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre).”  Mennyire időszerű ez! A héten megemlítettük Lessing Bölcs Náthánját is, aki gyűrűs hasonlatával utat mutat egymás szeretetére és tiszteletére.

Az első napon a gyökerekig, Mózes csodatételeihez nyúltunk vissza, majd Jónás prófétát láttuk a halban. Jézus megkeresztelkedésének, Péter nagy halfogásának történetét dolgoztuk fel memóriajátékokkal, kiscsoportokban és rengeteg szerepjátékkal, felelevenített népi játékokkal. Saját készítésű fogadalmas övdíszünk révén kicsit szerzetesnek is érezhettük magunkat, a kaszói erdőben pedig igazi felderítőkké váltunk a lombkorona sétányon. Láperdőben vándoroltunk, majd kisvonatra szálltunk, végül a legmodernebb buszok egyikével tértünk vissza otthonainkba. 

Köszönjük a szervezőknek és a segítőknek, hogy ezt a lelki gazdagságot adó időutazást lehetővé tették számunkra. Igazi útravalót kaptunk a pihentető nyárra. Áldja meg gyülekezeteinket az Úr!