A szabadtéri programot követően a Miskolci Nemzeti Színházban nyitották meg hivatalosan is a tíz napon át tartó fesztivált.

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett azt mondta: az opera a zeneirodalom legrangosabb műfaja, a köztudatban mostanáig úgy élt, mint ami csak egy szűk réteg művelődését és szórakozását szolgálja, és egy letűnt kor műfaja.

A miskolci fesztivál egyik legnagyobb erénye, hogy az opera újjászületését, megújítását és széleskörű népszerűsítését, a sokak által befogadható operairodalom és operanyelv megteremtését tűzte ki célul, a népszerű és minőségi kortárs opera megteremtésében oroszlánrészt vállalt rendezvényhez már 21 új opera megszületése kötődik - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az operafesztivált a többéves Kodály-program első ütemének költségvetéséből 200 millió forinttal támogatja a kormány, a Nemzeti Kulturális Alap 20 millió forinttal, az országos vidéki fesztiválokat támogató keret 60 millió forinttal járult hozzá a rendezvény megvalósításához.

A miskolci operafesztivál nagyon sokat tesz azért, hogy minél több emberhez eljuttassa Bartókot és a kortárs zenét, valamint a Kodály-program üzenetét - hangoztatta Krucsainé Herter Anikó.

Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere a nyitórendezvényen egyebek mellett azt mondta: az idei fesztivál leporellóján „Az opera újjászületése” olvasható, ez pedig annak az évek óta tartó „merész törekvésnek” szól, hogy a Bartók+ operafesztivál a modern népopera megteremtésének kezdeményezését vállalta magára.

A fesztivál szervezőinek az a célja, hogy ismét a széles közönség inspirálja a zeneszerzőket új darabok megírására - tette hozzá, megjegyezve: a rendezvény folyamatosan keresi a népszerű kortárs opera útjait, igen jelentős mértékben járul hozzá a műfaj újjászületéséhez.

Szólt arról, hogy Miskolc a kultúra terén is kiemelkedő eredményeket tud felmutatni. Mint mondta: itt lelt otthonra a Kövesi-gyűjtemény, itt működik a Nemzeti Galéria után a legnagyobb, a hazai festészetet átfogóan bemutató galéria, és Miskolc immár tizennégy éve ad otthont a Jameson Cinefest filmfesztiválnak, ami ma Európa egyik legrangosabb filmes seregszemléjévé küzdötte fel magát.

Fogalmazása szerint az operafesztivál megrendezése nem csupán egy esemény Miskolcon, „hatása sokkal szélesebb körű, kiterjed a jövő generációinak nevelésére is, a tehetségek felfedezése és megtartása pedig a város egészének életét gazdagítja.”

Kesselyák Gergely fesztiváligazgató szkeptikusan azt mondta: az elmúlt száz évben a komolyzene elveszítette a kapcsolatát a közönséggel.

„Ez sajnálatos tény, viszont a kortárs szerzőket tiszteletben tartva is ki kell mondanunk: ez nem maradhat így, nincs zene, nincs opera, ha nincs hozzá hallgatóság, segítenünk kell a zeneszerzőket és a közönséget, hogy újra egymásra találjanak. Ezen dolgozunk, és ennek a hivatalos szószólója az operavilágban ez az operafesztivál” - jegyezte meg, a közönségtől pedig azt kérte: a kortárs zene és az opera újrafelfedezésének missziójához csatlakozzanak.

Az operafesztiválon Kodály Zoltán zenepedagógiája előtt tisztelegve rendezik meg a Kodály Kórustalálkozót és a nemzetközi Europa Cantat kórustalálkozót június 24-én 25-én, június 19-én és 21-én pedig szabadtéri, beavató előadáson felcsendül a zeneszerző Székelyfonó című remeke is, amelyet június 22-én a Miskolci Nemzeti Színházban is bemutatnak. 

Az idei fesztiválon Bartók Béla klasszikus művei közül hagyományosan A kékszakállú herceg vára című darabot láthatja a közönség.

Az ősbemutatók közt Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita, Ittzés Tamás Lutherek, valamint Mátyássy Szabolcs Scaevola című műve szerepel.

Hangversenyt ad az I Musici di Roma, a Russian Chamber Philharmonic és Nora Friedrichs, miként szinpadra áll a berlini operaélet új sztárja, Nora Friedrichs. Rost Andrea az operaíró versenyt megnyert Mátyássy Szabolcs operájában szerepel. 

Az operajátszás európai útjait bemutató, Magyarországon máshol nem látható német, olasz és spanyol vendégelőadások mellett a világ legnagyobb gramofongyűjteménye érkezik Miskolcra.

A vendégjátékok sorát színesíti Szaegusza Sigeaki Ifjabb Butterfly című operája és Leonard Bernstein Candide című musical-operettje.

A tíznapos rendezvényen tárlatok, utcai és szabadtéri programok is várják a látogatókat.

Luther és Luther King 

Egészen különleges előadás a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Bartók Plusz Operafesztivál koprodukciója. A reformáció 500. évfordulója alkalmából született LUTHEREK színpadi bemutatójának zenei alapját a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band játssza, amelynek vezetője maga a szerző, Ittzés Tamás. A teljes zenekari összeállítás egy kisebb swinges big bandnek felel meg. A „crossover ízű" ragtime-opera ŐSBEMUTATÓ minden olyan zenei elemet felvonultat, ami a dzsesszműfajba beleillik: swing, blues, dixieland, gospel, spirituálé, helyenként operettes hangzás, és természetesen ragtime. A korszellemnek megfelelő műfaji keveredés zenei szempontból mégis egységes. Az opera vezérfonalát Martin Luther King életének legfőbb mozzanatai adják. A történetben a fél évezreddel korábban élt Luther Márton is megjelenik. A két címszereplő King halála után, a mennyországban találkozik. Hamar kiderül, hogy azok a kérdések, amik Luther Mártont ötszáz éve, vagy Martin Luther Kinget alig félévszázaddal ezelőtt foglalkoztatták, ma is aktuálisak, jelen vannak úgy az európai, mint az amerikai emberek életében.