– Az interjúkötetben Révész Szilvia volt a beszélgetőpartnere. Mennyire volt nehéz őszintén, Pilinszky János kifejezésével élve leplezetlenül visszatekinteni?

– Mindig őszintén beszéltem ezekről a kérdésekről azoknak, akik kérdeztek. Szilvi kérdéseinél nem is volt kérdés, hogy nem térek ki a válaszok alól. Azt nem gondoltam, hogy ez ennyire megdöbbentő mások számára. Az elhallgatás sokkal több pszichés problémát okozhat, mint az őszinte megnyilvánulás. Az, hogy ez másoknak segítség tud lenni csak igazolja, hogy vétek lett volna nem ennyire nyíltan megnyilvánulnom.

– A kötet elején olvashatóak azok a székesfehérvári iskolás élmények, melyekben egyszerre jelenik meg a magány, a tusakodás és az istenkapcsolat is. Visszatekintve mit jelent az Istenre találás?

– Visszapillantva érdekes azt látni, hogy milyen hitbeli utat jártam eddig be. Azt gondolom, hogy ezzel nem vagyok egyedül, mindenki bebarangolja a maga istenkapcsolati útját. Ez egy valódi kapcsolat Istennel, mely egyben sokszínű és sokféle is tud lenni. Rengeteg hullámvölgy és magaslat van benne. Egyre inkább azt látom, hogy nem véletlen, hogy Isten a házasságot is védi, hiszen az a vele való kapcsolat mintája. Visszatekintve látom, hogy mennyire más volt a hitem, mint most, de azt is sejtem, hogy húsz év múlva ismét más lesz. Egyet szeretnék: mélyüljön bennem ez a kapcsolat.

– A Himalája hegységben található Makalu, a Föld ötödik legmagasabb hegycsúcsa. Ennek megmászása különös fordulópont lehetett az életében. Ide nem szponzori transzparenssel, hanem Jézus-zászlóval érkezett…

– Már a legelső expedíciómra is vittem magammal Jézus-zászlót. Hegymászás közben olyan helyeken járunk, ami fizikai értelemben az emberi létezés pereme. Könnyű átlépni ezen a peremen. Egy ilyen helyzetben mindenképpen fel kell tennünk magunknak azokat a kérdéseket, amiket az ember többnyire csak az élete végén szokott. Egy ilyen szituációban az ember nem tehet mást, mint Istenbe kapaszkodik. Nekem Jézus a szponzorom, ő az akire tekinthetek, őtőle várhatok segítséget és tudom, hogy a legnagyobb támogatás, ha ő velem van. Az ember két ok miatt megy a hegyre, hogy elérje a csúcsot és hogy élve hazajöjjön. Az az abszurd, hogy a csúcson vagyunk a legmesszebb attól, hogy túléljük a mászást. A mászók többsége spirituális élményt él át. Én megtapasztaltam Isten közelségét és megtartó erejét…

– „Volt egy pillanat, amikor megértettem, hogy le kell tudnom jönni a hegyről. Mert az alaptáborban van az élet. A hegycsúcson nincs, ott csak a halál van” – fogalmaz Révész Szilvia kérdésére a kötetben. Mit jelent az életre vonatkoztatva mindezt megtapasztalni?

– A hegycsúcson nincs élet. A csúcsmászás akkor sikeres, ha le tudunk jönni. A csúcs elérése után az ember semmi másra nem vágyik, mint hogy elérje az alaptábort, ahol élet van. Amikor jövünk le a hegyről, akkor már messziről látjuk az alaptábort. Ilyenkor szeretnénk ugrani egyet, „hoppsz és már ott is vagyunk”. Zsolt halála után is azt éltem meg, hogy túl akarom élni, túl kell élnem. Tudtam, hogy ez egy borzasztó nehéz út. Férjem halála után szerettem volna nem fájdalommal kelni és feküdni, nem akartam, hogy a gyász hassa át az egész napomat, hanem azt kívántam, hogy szűnjön már meg a fájdalom. Rá kellett döbbennem, hogy ahogy a hegyről nem lehet leugrani – mert akkor halálra zúznánk magunkat – ugyanígy a gyászfeldolgozásban sem lehet kitérőkkel rövidíteni ezt a belső utat, hanem végig kell járni. Nehéz volt elfogadnom, hogy nem lehet megúszni ezt a fájdalmat. Nagyon jó volt, hogy Tapolyai Emőke terapeuta, coach velem volt, mert terelgetett és segített, hogy ne rossz választ adjak a magam kérdéseire.

– Férje elvesztése, a gyász folyamata másokat segítő módon kerül megosztásra a kötetben. Az egyik fejezet ezt a szenvedést írja le, ugyanakkor kifejezi, hogy a fájdalomban Jézus velünk sír. „A világban az egyik tabu a krízis, a másik a halál” – fogalmaz a kötetben. Miért félünk a haláltól?

– Korunk ma csak a fiatalságot és az egészséget tudja elfogadni. Az a baj, hogy nem csak a halált, hanem az öregséget és még a betegséget sem fogadja el. Ennek az az oka, hogy elvesztettük Istent. Keleten az emberek annyira ki vannak szolgáltatva a természetnek, hogy nem tudnak Isten jelenléte mellett elmenni. Ott senki sem ateista. A nyugati civilizáció betegsége és egyben luxusa az ateizmus. Azt gondoljuk, hogy a civilizációs burok megvéd bennünket. Ennek az a hatása, hogy elhiszi magáról az ember, hogy mindent uralni és irányítani tud. A cél így nem valami magasztos dolog, lelki mélység, vagy istenkapcsolat lesz, hanem az élvezet. Az emberek nem akarnak hosszú távra nézni. Ez meg is roncsolja az embert, hiszen azt erősíti, hogy „csak magadra számíthatsz.” A hívő ember tud tovább nézni, sőt, fölfele nézni és látni, és megtapasztalja, hogy nincs egyedül, Istenre tud támaszkodni. Az isteni dimenzióban nem csak azt látjuk, hogy Isten mindenható, hanem magát az időtlenséget is. Így, bár korunk eszméitől egyre nehezebben, de meg tudjuk élni, hogy kincseinket ne a földön, hanem őnála keressük…

– A Hópárduc Alapítványban három- és hétéves kor közötti gyermekek komplex mozgásfejlesztését végzik. Miért érezték fontosnak, hogy ilyen módon vigyék tovább Erőss Zsolt emlékét?

– Zsolt halálát követően többen jelezték nekem, hogy jó lenne egy alapítványt létrehozni. Kezdetben ezzel nehéz volt szembenéznem. Számomra az volt az egyik legfontosabb, hogy ne a halott hegymászóra emlékezzenek az emberek, hanem az élő példaképre. Lányom fejlődése közben is felmerült a fejlesztés kérdése, idővel én is egyre jobban kezdtem rálátni, hogy mit adott nekem a mászás. Ezekből kialakult, hogy a hegymászás nem csak élmény, egy jó sport, hanem ha egy gyermeknek mozgáskoordinációs vagy figyelemzavaros problémái vannak, akkor ez valós segítség lehet a számára. Azt próbáltam megtalálni, hogy mi az a közös érték, ami Zsolt és én voltunk. Végül ez a fejlesztő tevékenység lett az a pont, amiben azt éreztem, hogy Zsolt emlékét tovább tudom úgy vinni, ahogyan én láttam őt.

A Hópárduc felesége – Életem Erőss Zsolttal
Sterczer Hildával beszélget Révész Szilvia
Harmat Kiadó, 2019
A könyv a Harmat Kiadó oldalán itt érhető el.