Akkor 2019 decemberének egyik reggelén nem nyomtatott többet. Nem tudta már felvenni az üres lapot, letelt az ideje. A Bokodi Evangélikus Egyházközség segített ki egy nyomtatóval néhány napra, ezúton is hála és köszönet nekik!
Ekkor pedig jött a fordulat. December álmos reggelén, a kávémat kavargatva, miközben új nyomtatót kerestem a neten, beléptem a lelkészek levelezőlisátájára, a Fraternetre. Az egyik levél különösen érdekes volt. Feladó: Laczi Roland /Luther Otthon Szakkolégium/ Tárgy: Ingyen elvihető fénymásoló. „A Luther Otthon - Szakkollégium régi fénymásolója lecserélésre került. A készülék még használható és szívesen elajándékozzuk bármely gyülekezetnek”
Rápillantva az asztalon lévő kimúlt nyomtatónkra, tudtam, hogy ez a gyülekezet mi vagyunk. A nyomtatót elsőként lefoglaltuk, a szállítást megszerveztük, s még 2020 januárjában hozzánk került. Ismerkedtünk, installáltam, drivert telepítettem, nyomtattam, fénymásoltam. Minden tökéletes működött. A Luther Otthon pedig volt olyan kedves, hogy egy tele festéktartályt is mellé csomagolt. Hálás köszönet nekik!
A nyomtató/fénymásoló egy picit nagyobb mint az előző. Kis túlzással a fél előterünket elfoglalja, a nyomtatási sebessége pedig hipertérugrás a régihez képest, hiszen mint kiderült, ez egy profi, nagyüzemi fénymásoló.
Majd elérkezett 2020 március, s vele Magyarországra a koronavírus-járvány. Istentisztelet híján elkezdtük gyártani az igehirdetéseket, igehirdetés kiadványokat, gyermekfoglalkoztatót, bátorító leveleket. Most számoltam össze: 6700 kétoldalas A/4-es oldalt nyomtattunk tele Isten igéjével, és vittük ki házakhoz az elmúlt 1,5 hónapban.
6700 oldal. A régi nyomtatónk 5 év alatt nyomtatott ennyit. De szegény nem is bírta volna ezt az igénybevételt. Már 100 oldal után a „lelkét” kellett ápolgatni, hogy folytassa a munkát.
A nagytesó pedig csak nyomtat, csak nyomtat, csak nyomtat. Mi pedig tűzünk, hajtogatunk, és postaládázunk.
Talán te azt mondod véletlen... Én azt mondom, hogy Isten gondoskodása, terve, hogy ez a nyomtató pont most, pont így került hozzánk a Luther Otthontól, amikor valóban a legnagyobb szükség lett rá!
Tudom apróság, de a mindennapoknak az apró csodái, felismerései, a hitemet/hitünket erősíti, hogy nem vagyunk egyedül, van aki gondoskodik rólunk - és ezt most jó elmondani Nektek!