A kézzel írott testamentumban Luther arról határozott, hogy gyerekei ellenére felesége, Katharina Bora legyen halála esetén egyedüli örököse, ami az akkori jogi szabályozás ellen volt, és meglehetősen különleges végakaratnak számított.

Luther végrendelete ugyan a budapesti Evangélikus Országos Múzeumban látható, de a Magyarországi Evangélikus Egyház a reformáció ötszázadik jubileumának évében kölcsönadta a dokumentumot a németeknek, így a következő hónapokban Wittenbergben lesz látható a Luther! 95 kincs – 95 ember című kiállítás keretein belül. Az 1450 négyzetméter területű, több mint háromszáz tárgyat kiállító tárlat a szerzetesből reformátorrá váló Luther személyének fejlődéstörténetét mutatja be, de a 16. és a 21. század közötti, ismert emberekre gyakorolt befolyását is tárgyalja.

Az eredeti, kézzel írott végrendeleten kívül a magdeburgi Kulturtörténeti Múzeumban szeptembertől Luther Mártonnak még három kéziratát lehet majd megtekinteni, köztük azt is, amelyben Luther életművét, gondolatait foglalja össze.

Nem ez az első eset

Az utolsó eset, amikor Wittenbergben ekkora felfordulás volt egy Luther-kézirat miatt, 1911-ben volt. Akkor az amerikai iparos, bankár és mecénás John Pierpont Morgan Luthernek V. Károly császárhoz címzett levelét árverezte el, majd végül II. Vilmos császárnak ajándékozta, hogy tiszteletét fejezze ki, sőt a Luther-ház restaurálásához is hozzájárult.

Ez a most elszállított végrendelet azonban nem lesz ajándék, hiszen a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdona és az is marad, csupán három hónapra kerül Wittenbergbe.

Hogy került a magyarországi evangélikusokhoz?

Az örökség úgy került a magyarországi evangélikusokhoz, hogy miután az örökséget a feleség megkapta, a papírt eladták, majd egy árverésen egy magyar katolikus gyűjtő, Jankovich Miklós 1832-ben megvásárolta, halála után pedig a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajándékozta azzal a kitétellel, hogy soha nem bocsátható áruba, más számára nem elidegeníthető. (A végrendelet története bővebben ITT olvasható el honlapunk archívumában.)

A kéziratot hivatalosan, a sajtó munkatársai előtt Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár vezetője adta át a szász-anhalti miniszterelnöknek, Reiner Haseloffnak.

Magyar napok és más különlegességek

A kiállításon a látogatók a végrendelet két oldalát tekinthetik meg az egyik vitrinben. Mivel a végrendeletet óvni kell a fénytől és egyéb hatásoktól, ezért egy évben legfeljebb három hónapig állíthatják ki. A kiállítás egyébként kapcsolódik majd az augusztus 24-én kezdődő és 27-ig tartó magyar napokhoz is.

Bár Luther elég tisztán és rendezetten írt, a szöveg kibogarászásához a német anyanyelvű olvasóknak is időre van szükségük. (A szöveg olvasata.) Ez azért van így, mivel a Luther által használt úgynevezett „frühneuzeitliche Hochdeutsch” kissé másképp hangzik, mint a ma használt német nyelv.

Érdekesség még a tanúk aláírása is, hiszen Melanchthon Fülöp, Caspar Cruciger és Johannes Bugenhagen látták el kézjegyükkel a dokumentumot.

Az evangélikus egyházak világszerte idén ünneplik a reformáció ötszázadik évfordulóját. Mint ismeretes, 1517. október 31-én Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára szögezte ki 95 tételét, amelyben részletesen írt kora egyházának visszásságairól.

HOGYAN BÚCSÚZOTT MAGYARORSZÁGON A VÉGRENDELET?

MEGTUDHATJÁK EBBŐL A CIKKBŐL:

https://reformacio.mnl.gov.hu/bucsuzik_a_luther_vegrendelet