A jogot és a vallást ritkábban állítjuk szembe egymással, mint a tudományt és a hitet, azonban rá kell jönnünk, hogy régóta húzódó társadalmi kérdésekhez és dilemmákhoz juthatunk el, ha egy jogászprofesszort és egy püspököt kérdezhet a közönség szabadon. Mivel az emberi méltóság témája elég tágnak bizonyul, ezért a beszélgetés résztvevői elsőként – ki-ki a maga területén – elhelyezték a fogalmat térben és időben.

Fabiny Tamás egészen a Biblia kezdetéhez tért vissza: „Isten megteremtette az eget és a földet, ezzel – mondjuk így – megteremtette a teret, aztán elválasztotta a világosságot a sötétségtől, tehát megteremtette az időt, a hatodik napon pedig megteremtette a teremtés koronáját” – mondta. – „A Biblia azt írja, hogy Isten az embert a maga képmására, képére és hasonlatosságára teremtette. Bibliai, teológiai szempontból én itt látom az ember méltóságát: hogy Isten nem kevesebbet tesz, mint hogy a saját mását teremti meg. Ennél nagyobb méltóságot nem is lehetne elképzelni.”

Az ember megteremtése után viszont rögtön következik a bűnbeesés története. Azonban ha Kain és Ábel történetét olvassuk, azt fedezhetjük fel, hogy az Isten képmását már csak töredezetten hordozó bűnös embernek is megmarad a méltósága. „Még a bűnös Kainnak is azt mondja Isten, hogy ha jót cselekszel, emelt fővel járhatsz” – emelte ki Fabiny Tamás.

A cikk itt folytatódik.