George Floyd minneapolisi lakost a rendőrség májusban állította meg, mivel bejelentés érkezett hozzájuk arról, hogy a férfi hamis pénzzel fizetett. Az előállítás során az egyik rendőr közel nyolc percig térdelt folyamatosan a gyanúsított nyakán, mialatt az fuldokolva kért segítséget. Amerikában idáig is rengeteg tiltakozás volt a rendőri túlkapások ellen, azonban ez a történet sokkal árnyaltabb: Floyd feketebőrű, míg az őt igazoltató rendőr pedig fehér. A férfi – a legfrissebb orvosi jelentések szerint, a nyakára és mellkasára mért erős nyomás és fulladás miatt – belehalt sérüléseibe. Az erről készült videofelvétel az egész világot bejárta, Amerikában pedig a tragédiát követő napok egészen kaotikussá váltak. Noha, a kijárási tilalom az elmúlt időkben nem idegen fogalom a világ számára, Los Angelesben ezt mégis a zavargások okozta fosztogatások, gyújtogatások és rongálások miatt újra el kellett rendelni.

Túlcsordult a pohár?

A rasszizmust övező feszültség nem újdonság az Egyesült Államokban. Máig sokan úgy gondolják, hogy a feketék továbbra is hátrányos megkülönböztetésben élnek, míg a fehér ember számára mindent szabad, Floyd ellen pedig a bőrszíne miatt volt ennyire durva az eljárás menete. A férfi halálát az interneten egy utolsó cseppként jellemzik a társadalom poharában, amihez egy hasonló, márciusban történt halálos eset is hozzájárul.

A Black Lives Matter mozgalom 2013 óta létezik és küzd a fekete emberek jogaiért, de elsősorban az ellenük elkövetett rendőri brutalitás megszüntetéséért. A mozgalom Trayvon Martin halálához köthető: a fiatal tinédzsert egy rendőr lőtte le, akit később annak ellenre is felmentett a bíróság, hogy egy fegyvertelen, bűncselekményt el nem követő ember életét oltotta ki.

Tovább fokozza az indulatokat Breonna Tyler afroamerikai állampolgár márciusi története is. A nőt otthonában kereste a rendőrség kábítószerbirtoklás gyanújával, majd nem sokkal a házkutatáskor az őt ért nyolc lövésben meghalt – noha Tyler a rendőrökkel szemben semmilyen ellenállást nem mutatott, ami okot adott volna fegyverhasználatra. Ahmaud Arbery-t, a szintén afroamerikai férfit futás közben lőtték le Georgia államban, a kiérkező rendőrök pedig a helyszínelés után senki ellen nem indítottak eljárást. A futó férfi fegyvertelen volt, nem követett el bűncselekményt, de beszámolók alapján még csak nem is ismerte gyilkosát.

A fenti történetekben egy közös pont van: az áldozatok mind feketebőrűek, az elkövetők és a bűncselekményt vizsgáló rendőrök pedig fehérek.

A fajgyűlölet elleni és a feketebőrűek jogaiért folyó küzdelem leghíresebb harcosa Martin Luther King nemcsak a jogi egyenlőségért, de az erőszakmentességért is fellépett. A Van egy álmom kezdetű beszéde máig az egyik legmeghatározóbb szónoki beszéd, melyben fellép a rasszizmus ellen. A baptista tiszteletes ott volt a Washingtoni Menetelésen is, Nobel-békedíjat is kapott, az Egyesült Államokban pedig minden január harmadik hétfője is hivatalosan Martin Luther King Napja. King bármennyire is hitt az emberekben és abban, hogy eljön majd az a nap, amikor az embereket „nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg”, 1968-ban Tennessee államban egy szállodaerkélyen fejbelőtték.

A cikk itt folytatódik.