Vannak, akik úgy gondolják, hogy sokak részéről ez csupán cinikus megjátszása annak, hogy keresztény hitre térnek, mert ily módon kedvezőbb elbírálásban részesülhetnek majd a menekültstátusz igénylése során. Mindez ugyanakkor rendkívül veszélyesnek látszik azokra nézve, akik valóban befogadták az evangéliumot, de végül hazatoloncolják őket saját országukba, AHOL VISZONT AZ ISZLÁMRÓL MÁS HITRE VALÓ ÁTTÉRÉS FŐBENJÁRÓ BŰNCSELEKMÉNYNEK SZÁMÍT. 

Sok lelkész ugyanakkor nagyon elégedett. A berlini evangélikus-lutheránus felekezet német pásztora a mostani áttérési jelenséget „Isten ajándékának” titulálta. Közösségébe 1200 muszlim személy, főként afgánok és irániak tértek meg, csak az elmúlt három év során. 

Hamburgban a német ARD televízió bemutatta, ahogy pakisztániak és afgánok sorban arra várnak, hogy megkeresztelje őket a Perzsa Gyülekezet közösségének pásztora. Egyes állítások szerint 600 személy csatlakozott a gyülekezet közösségéhez.

A megtéréseknek nincs megbízható egységes formája Európában, de a különböző médiumok jelentéseinek megítélése alapján, bizton állíthatjuk, hogy azok száma az ezrekhez, sőt talán még a tízezrekhez is közeledik, akik azt mondják, hogy az evangéliumot, a jó hírt be akarják fogadni, Jézus Krisztust akarják követni.  

Egy megtért fiatal iráni hölgy így nyilatkozott a Stern német hírmagazinnak: „Egész életemben békére és boldogságra vágytam, de az iszlámban ezt sosem tapasztaltam meg.” Egy másik megtérő azt mondta, szintén a Sternnek, hogy a keresztény hitben olyan alkotóelemet – a szeretetet – tapasztalt meg, ami végig hiányzott abból a hitből, amiben nevelkedett. „Félelem Istentől, félelem a bűntől és félelem a büntetéstől. De Krisztus a szeretet Istene.”

De nem minden egyházi közösség ugyanilyen lelkes az új fejlemények kapcsán. Néhány egyházi vezető ugyanis megkérdőjelezi az új megtérők őszinteségét, ami akár külső hatására is létrejöhetett. 

A Reform Keizersgracht gyülekezet pásztora, Gerhard Scholte szerint érzékelhető ebben a helyzetben egyfajta erőltetettség. Így fogalmazott: „A kereszténységbe való betérést nem hangsúlyozzuk a gyülekezetünkben, nagyon kevés értelmét látjuk.” Szerinte ugyanis „mindenki Isten gyermeke”, akár megkeresztelkedett, akár nem. „A hit nem szabadna, hogy feltétel legyen.”

Sőt, Scholte azt sugallja, hogy a megtérések nagy száma már a visszaélés határát is súrolhatják.

KIHASZNÁLJÁK AZ EMBEREKET EGY KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBEN, MERT CSUPÁN A SZÁMOKRÓL SZÓL. EZ PEDIG SZÁMOMRA VISSZATASZÍTÓ – mondja Scholte.  

Az amszterdami Reform Keizersgracht gyülekezet már a nyolcvanas évek elejétől foglalkozik menekültekkel. „Ha csak nem életeket ment meg, mi nem fogunk buzgólkodni a térítésben. Ebben az esetben azonban, bárkit betérítünk, aki ezt szeretné” – teszi hozzá Scholte. Tény, hogy a jelen gyülekezetnek régi tradíciója van az életmentésre, a betérítésen keresztül. Éppen ezt tette a gyülekezetünk, zsidó embereket mentettünk meg a második világháborúban” – mondja. 

Sok evangélikus közösség hasonlóan támogató magatartást gyakorol. A munkájukat misszionáriusi buzgósággal végzik, és nyíltan vagy nem, de segítik a betérést. 

Hollandiában és más észak európai országban néhány gyülekezet nagyon aktívan részt vesz a menekültek megsegítésében. Bátorítják a menekülteket, hogy fogadják be Jézust, valamint a szeretet üzenetét az életükbe. Mindemellett pedig holland nyelvleckéket ajánlanak nekik ingyen, valamint felajánlják, hogy lakjanak ideiglenesen holland családoknál. Sok esetben, ez az első és egyetlen dolog, amit a menekültek tapasztalnak a holland társadalomról, a tábor kerítésén kívül. 

A holland Új Élet Evangélikus Közösség Alphen aan den Rijnben állítólag 50 új megtérőt hozott soraiba egy év alatt. „Isten szava megérintette őket az istentisztelet közben” – mondta el Ab Meerbeek pásztor a Trouw című lapnak. A legtöbbjük afgán és iráni származású, az istentiszteleteket fárszi nyelven hallgatják fülhallgatón keresztül.

Bármi is az indítéka a muszlim bevándorlóknak arra, hogy keresztény hitre térjenek, megtérésük veszélybe sodorhatja őket, ha a menedékkérelmüket visszautasítják, és visszaküldik őket saját hazájukba.

A KÖZKELETŰ VÉLEKEDÉSSEL ELLENTÉTBEN, A BEVÁNDORLÓK KERESZTÉNYSÉGBE VALÓ BETÉRÉSE HOLLANDIÁBAN CSAK RONTJA A MARADÁSRA VALÓ ESÉLYEIKET.

„Nem segít ugyanis az embereken, mert a holland hatóságok hajlamosak a bizalmatlanságra azokkal szemben, akik gyorsan betérnek – állítja Scholte. – Ez éppen hogy ellenük dolgozik, miközben a menedékigényüket kérik.”

Németországban viszont a betérés a menekült hasznára lehet. „A közösségünk tagjai szinte kivétel nélkül mindig megkapták a menedékjogot” – mondta el Gottfried Martens pásztor, a berlini evangélikus-lutheránus gyülekezet vezetője a BZ Berlinnek. „Már nem tudnak úgy visszatérni a hazájukba, hogy ne lennének veszélyeztetve keresztény hitük miatt.”

Ez az ellentmondásos tény, hogy az áttért keresztények még nagyobb veszélyben vannak, mint akik muszlimok maradnak, miközben megbízhatóbbnak tartják őket a menekültjog megkapására, talán részben magyarázattal szolgál a keresztény hitre való áttérésnek erősebb hullámára.

Ugyanakkor sok esetben a menekültek már azt megelőzően veszélyben voltak, hogy a Európába érkeztek, mondja Geesje Werkman, a Church in Action egyik munkatársa.

„Ha egy afgán asszony odajön és azt mondja, hogy meg szeretne térni, mivel megerőszakolták, és ráadásul ezért kövezés járna neki, akkor őt nagyon mélyen megérinthette a Biblia üzenete – mondja Werkman. 

Werkman óva int az általánosítástól. „Nem csak egy történet van, hanem rengeteg különböző ” – nyilatkozta a The Daily Beastnek. „Igazán semmit nem segít, ha a sajtó azt írja, hogy a megtérések nem megbízhatóak, nem hihetőek, amikor annyi sok különböző élethelyzet van, és ezt nem lehet csak egy féle történetre leegyszerűsíteni.”

Scholte, annak ellenére, hogy szkeptikus a megtérésekkel kapcsolatosan, és azokkal szemben, akik bátorítják őket, úgy gondolja, hogy az európai gyülekezeteknek a legnagyobb varázsa a szabadság egyfajta új értelmezésében áll. „Ez az, amit érzékelnek, amikor a kereszténységgel találkoznak a bevándorlók. Ezt megértem – mondja Scholte. – De ha megmondod nekem melyik gyülekezetből jöttél, én megmondom neked, hogy mennyire is lesz az »szabad«. Ugyanis hatalmas különbségek vannak.”