A forradalom titkos művészete – Időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

A forradalom titkos művészete – Időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Boda Zsuzsa
Különleges időutazásban lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak a Magyar Nemzeti Múzeum Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című időszaki kiállítására. Művészek szemüvegén keresztül követhetik nyomon az érdeklődők az 1956-os eseményeket, emellett megtekinthetik a ledöntött Sztálin-szobor kezét, átmehetnek a jelképes andaui hídon, és bepillanthatnak Kádár János dolgozószobájába is.

A forradalmi eufória napjaiban a művészek is újra szárnyra kaptak, és sokszor szó szerint az események közepette, az utcán örökítették meg az adott pillanatot. Nem volt ez másként a bukást követő idő-zakban sem. Példának okáért Amberg József október végétől december elejéig járta a súlyos harcokat megélt Józsefvárost, ceruzarajzokon rögzítette a látottakat, majd éjszakánként otthonában készítette el a rajzok akvarellváltozatát.

Az 56-ban és 56-ról készült műveket az alkotóik, vállalva a veszélyt, a rendszerváltásig rejtegették, a legtöbb esetben még családtagjaiknak sem tettek említést róluk. Találékonyságuk pedig határtalan volt. Görgényi István például semleges témájú „fedőképet” festett 56-os képeire, és csak évtizedek múlva, egy műtárgyvizsgálat során derült ki, hogy a vásznak valójában felbecsülhetetlen értékű kordokumentumokat hordoznak.

A kiállítás látogatói nemcsak Borsos Miklós, Szántó Piroska, Nagy Éva, Kusztos Endre vagy Ambrus Győző alkotásait tekinthetik meg, hanem három jelentős külföldi, 1956-hoz kapcsolódó alkotást is: egy Chagall-litográfát eredetiben és Kokoschka két litográfájának másolatát.

A tárlat egyik kiemelkedő, unikális része Légrády Sándor 1957-ben készült címertervsorozata. A látogató lépésről lépésre nyomon követheti, hogyan született meg az úgynevezett „Kádár-címer”, amely 1957 és 1990 között volt Magyarország állami jelképe.

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára mintegy négyezer-hétszáz fényképfelvételt őriz az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiból. A döntő többségében magánemberek által készített fotók mellett hivatásos – magyarországi és külföldi – fotóriporterek fényképei is megtalálhatók. E jelentős gyűjtemény számos darabját – közöttük az evangélikus Kinczler Gyulának az 56 novemberében a romos Rókus-kápolnáról készült képét – is bemutatja a november 13-ig megtekinthető tárlat. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 41. számában jelent meg, 2016. október 16-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!