Természetesen fontos, hogy az alkalmazott módszerek, lehetőségek minél változatosabbak legyenek, hogy minél több diák érdeklődését felkeltsük. Ezért folyamatosan keressük a különböző lehetőségeket, irányokat. Tavaly ősszel az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pályázatot hirdetett a matematikai, a természettudományos, a technikai, a digitális, valamint a szakma tanulásához szükséges kompetenciák erősítése a köznevelési intézményekben című programok támogatására. Így kézenfekvő volt, hogy mi is beadtuk pályázatunkat, Robotok kicsiben és nagyban – digitális kompetenciák erősítése címen. Nagy volt az örömünk, amikor megérkezett a hír, hogy az NTP-MTTD-15-0072 jelű pályázatunk nyert és sikerült 1 300 000 Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jutnunk projektünk megvalósításához.

A projekt keretében különböző szakterületek összekapcsolása volt a cél, úgy mint a fizika, a matematika és az informatika. A foglalkozások között programozási ismeretek, robotokkal, illetve szenzorokkal kapcsolatos bemutatók szerepeltek.

Iskolánk már egy korábbi sikeres pályázatból beszerzett 9 darab LEGO MINDSTORMS EV3 készletet. Decemberben az előkészületek után elkezdődött a készletek használatba vétele, az első alapmodellek elkészítése. Ami talán a felnőtteknek fejtörést okozhat, az a Legón felnőtt nemzedék számára szinte gyerekjáték volt: így már az első foglalkozáson is mozgásba tudtak hozni néhány robotot. Persze a neheze csak ezután jött, hiszen a gyerekeknek önálló ötletekkel, egyedi tervek alapján kellett különböző problémákat megoldó robotokat készíteniük, és az ehhez szükséges programot megírni. A bonyolult mozgásformák megtervezésekor a robotok az információkat érzékeny érzékelők, szenzorok útján gyűjtik be, és ezen adatok alapján lehet mozgásukat, tevékenységüket szabályozni.

Nagyon lelkes kis csapat jött össze, akikkel heti rendszerességgel találkoztunk a gimnázium fizika előadójában, ahol minden alkalommal villámgyorsan elrepült a két-három, sőt néha a négy óra.

A néhány bevezető foglalkozás után januárban elindultunk első tanulmányutunkra: Békéscsabára, a belvárosi gimnáziumba látogattunk el, ahol évek óta működik egy Lego-szakkör. Így egyfajta „továbbképzésen” vettünk részt, hiszen tapasztalt, sok Lego- robotot látott, ifjú mesterektől hallhattunk beszámolókat, láthattunk már kész, működő robotokat és tudhattunk meg trükköket, fogásokat. Nem utolsó sorban pedig ötleteket kaptunk megoldandó problémákra. Végül a két csapat közösen is elkészített néhány robotot. A mobiltelefonokra letöltött alkalmazás segítségével távirányított robotokkal már rögtönzött focibajnokságot is tartottunk.

A következő foglalkozásokon mindenki a saját ötletein dolgozhatott, és már néhány alkalom után nagyon érdekes és ötletes produktumok születtek.

Februárban ismét útra kelt kis csapatunk: a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Természettudományi Intézetének technika tanszékén vártak minket. Dr. Benkő Zsolt intézetvezető tanár úrral találkoztunk, hogy a robotokkal kapcsolatos ismereteinket egy szinttel emelhessük. Ugyanis itt már nem Lego-robotokat építenek, hanem a tanszék műhelyében a hallgatók és oktatók saját maguk készítenek robotokat, különböző alapanyagokból, változatos feladatok elvégzésére.

Itt többek között egy élvezetes elméleti bevezető előadáson vettünk részt, majd megnézhettük a kész és készülő robotokat. Ezek tulajdonképpen a nagy, ipari robotok makettjei, melyeket a hallgatók készítenek el foglalkozásokon, vizsga- vagy szakdolgozat témaként. Láttunk többek között falat építő, raktárkészlet pakoló, közlekedési lámpát szimuláló robotot, riasztórendszer modellt, drónt és még sok más érdekes dolgot. A bemutató után ki is próbálhattuk ezeket működés közben.

Február végén utaznunk sem kellett, hiszen helybe, a gimnázium Öveges laborjába jött a következő állomásunk: az egyik tanszerforgalmazó tartott bemutatót az iskolában. A természettudományos kísérletek klasszikus formái mellett az Öveges-laborban lehetőség nyílik több modern eszköz alkalmazására is. Ezek közé tartoznak a különböző adatbegyűjtő szenzorok, amelyek egy digitális készülékhez kapcsolva tudják a külvilág adatait begyűjteni, és digitális formában tárolni. A készülék adatait közvetlenül, vagy számítógép közbeiktatásával kivetíthetjük. A mért adatok így elemezhetők, további számítások készíthetők egy-egy gombnyomás segítségével. Ezeknek a szenzoroknak a használatáról láthatott egy érdekes bemutatót kis csapatunk. Megismerkedhettünk többek között a hőmérsékletszenzor, a spirométer, a mozgásérzékelő szenzor működésével.

A március és az április szorgos munkával telt. A sok tapasztalat és tanulmányi kirándulás nem csak élményeket, hanem sok megvalósítandó feladatot adott a diákoknak: kimeríthetetlen ötleteket, megépítendő alkotásokat, megoldandó problémákat kellett leküzdenünk.

Így érkeztünk el májushoz, amikor is sor került az első saját, a társaknak megtartandó bemutatóra. Büszkén mutatták osztálytársaiknak, barátaiknak műveiket, magyarázták a kis robotok működését és mesélték a problémákat, melyeket le kellett küzdeni ahhoz, hogy az adott eszköz azt csinálja, úgy működjön, ahogy azt alkotója eltervezte.

Május végén elindultunk Lego-projektünk utolsó tanulmányi kirándulására, mellyel a robotok ipari hasznosításának vizsgálatát tűztük ki célul. Eredeti tervünk egy autógyár meglátogatása volt, de sajnos a látogatási időpontok fél évre előre beteltek.

Szerencsére segítségünkre sietett Rozner Gábor a Kecskeméti Főiskoláról. Januárban, amikor nálunk jártak beiskolázási tájékoztatót tartani, akkor kaptunk egy ígéretet Rozner úrtól, hogy szívesen látnának minket a főiskolán, hiszen ott képezik azokat a hallgatókat, akik a jövő szakemberei lesznek a különböző gyárakban, üzemekben, így első kézből tájékozódhatunk, mit is kell tudniuk a robottechnikával támogatott gyártás során. Az ő javaslatára a HILTI Szerszám Kft.-vel vettük fel a kapcsolatot üzemlátogatás ügyben. Kecskeméten van a HILTI cég több ezer négyzetméteres gyára, ahol a különböző építőipari eszközök előállításához ipari robotokat használnak.

A gyárlátogatás során először bemutatták nekünk a HILTI cég történetét. A tájékoztató után körbevezettek minket a gyárban, ahol végre tényleg láthattuk, milyenek is azok a robotok és hogyan dolgoznak: működés közben nézhettük meg az „igazi” robotokat.

A gyárlátogatás után a főiskolára mentünk, ahol bemutatták nekünk a főiskolát. A különböző tanszékeken körbejárva megtudhattuk, hogy a GAMF-on csupa olyan eszközzel dolgoznak, amiket a gyártásban még csak nagyon rövid ideje használnak, illetve majd a közeljövőben fognak bevezetni. Tehát szó szerint a jövő szakembereit képzik itt.

A nap végén még arra is lehetősége volt a bátraknak, hogy az úgynevezett pneumobilt kipróbálják (ez egy olyan jármű, amely a sűrített levegő energiáját használja meghajtásra). Azt is megtudtuk, hogy a főiskola pneumobil építő csapata hagyományosan remekül szerepel a különböző bajnokságokon.

Június elején, a tanév utolsó napjaiban egy műhelykonferenciára került sor, melynek célja az volt, hogy a projekt indulása óta eltelt munkáról és tapasztalatokról számot adjunk: sorra vettük munkánk állomásait, az egész projekt menetét, értékeltük eredményeinket és erről beszámoltunk tanár kollégáinknak, megosztottuk a projekt tanulságait lelkes hallgatóságunkkal. Ahogy várható volt, ismét nagy sikert arattak robotjaink!

Június végén már régen befejeződött a tanév, mégis újra gyerekzsivajtól volt hangos az Öveges-labor. Nem gimnazistáink tértek vissza egy utolsó laborórára a szünetben, hanem ismét vendégeket hívtunk. Lego-projektünk utolsó állomásához érkeztünk, ahol egy népszerűsítő bemutató keretében a legifjabb iskolás korosztálynak, az általános iskolásoknak mutattuk be elkészült munkáinkat.

Ezt az eseményt igazán gondos felkészülés előzte meg, hiszen csapatunk tagjaitól megkívánta, hogy képesek legyenek megtervezni, előkészíteni egy bemutató foglalkozást, és azt megtartani az általános iskolás korosztály számára, hogy felkeltsék a kisebbek érdeklődését.

Beszéltünk szakkörünkről és bemutattuk legjobb elkészült műveinket. A kis „kritikusok” tátott szájjal figyelték, ahogy robotjaink az előre kitűzött feladatokat végezték: labdákat válogattak szét szín szerint, hidat raktak le a szakadék felett, lépcsőre másztak vagy csak felemelték egymást.

Ha már ennyi gyerek érkezett hozzánk, nem hagyhattuk ki, hogy a laborban néhány érdekes, izgalmas és hangos kísérletet is bemutassunk, hiszen a projekt lényege a digitális technikák mellett a természettudományok népszerűsítése is. Ezért a laboros kollégák segítségével robbantottunk, tüzet csináltunk, égnek állítottuk a kisdiákok haját, és a bátrabbak fején diót törtünk. Természetesen mindenki épségben, vidáman, élményekkel és kis ajándékokkal gazdagabban távozhatott tőlünk: legós hűtőmágneseket, illetve tollakat osztogattunk szét kis vendégeinknek.

Pályázatunk lassan a végéhez közeleg. December óta sok mindent csináltunk, sokfelé jártunk, sokat tanultunk és nem utolsó sorban rengeteg tapasztalattal lettünk gazdagabbak, melyeket felhasználva a tanulók megtanulták a programozás alapfogalmait, megismerkedtek az automatizálás alaplépéseivel, megvalósíthatták különböző elképzeléseiket, miközben megépítették saját robotjaikat.

A jövő egyik legnépszerűbb műszaki területe és egyik legfontosabb irányvonala a mechatronika lehet. A felvételi adatok azt mutatják, hogy a műszaki pályák presztízse folyamatosan emelkedik és a szakemberek előrejelzése szerint az egyik legkeresettebb szak lesz mindenhol, ahol automatizált technológiákat használnak. A minket körülvevő gépek automata részeinek gyártásánál van szükség ezekre a szakemberekre, hiszen nincs a korszerű iparnak olyan területe, ahol ne lennének robotok, gyártósorok, de ilyen alapon működik körülöttünk a háztartás, a mosógép, a mikró, a mosogatógép is. Ez a jövő!

Nálunk a jövő elkezdődött…