Fontos hogy fejlődjünk önismeretünkben és istenkapcsolatunkban is. Az óév lezárásaként, az új évre készülve gondoljuk végig, mi az, ami segítheti lelki növekedésünket!

Az idő múlásáról és a pillanatok elszalasztásáról írta Kovács Barbara pécsi evangélikus lelkész: „Így megy el mellettünk szépen az egész élet évről évre, ezért érezzük azt, hogy rohan az idő: mert igazából nem vagyunk benne jelen. Ugyanis folyamatosan valami másra koncentrálunk, valami mást akarunk, máshol akarunk lenni, másokkal akarunk beszélgetni, mint akik mellettünk ülnek. Eközben azonban lekéssük azokat a pillanatokat, amelyeket élvezni tudtunk volna, ha éppen nem másra koncentráltunk volna. A gondolatainkban, elképzeléseinkben élünk a valóság helyett, ezért a pillanatok egy szempillantás alatt peregnek le a szemünk előtt anélkül, hogy észrevennénk.” (Így ne maradj le a legjobb dolgokról 2018-ban! – Kötőszó blog, 2018. január 4.)

Rögzíteni a röppenő gondolatot

Sokan szeretik, ha lubickolhatnak a programokban, ha állandó nyüzsgés veszi körbe őket. Könnyen magával tud ragadni ez az életstílus, amely azonban hamar odáig vezethet, hogy csak kergetjük a feladatainkat, ráadásul könnyen megfeledkezünk a lelki fejlődésünkről is. Divatos az új év elején tett fogadalom, a „mostantól másként lesz”, a változtatáshoz azonban nem elég a nagy elhatározás, a kezdeti lelkesedésnek ki kellene tartania egész évben, ez pedig jóval kevesebbeknek sikerül.

Megfogadhatjuk, hogy többet olvassuk a Bibliát, hogy optimistábbak leszünk, de ha nem marad lenyomata a vállalásunknak, akkor mindez könnyen lesz csupán egy a hiábavaló kísérletek között. Egyházunkban sokak kedves olvasmánya az évente megjelenő bibliaolvasó Útmutató. Isten igéjének rendszeres tanulmányozása keretet ad napjainknak, és segít fenntartani a mindennapi kapcsolatot Istennel.

Sajnos az is igaz azonban, hogy sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni a reggel olvasott igéről, a hozzákapcsolódó gondolataink hamar elszállnak, helyüket átveszik a hétköznapok problémái. Ajánlatos ezért ezeket a gondolatainkat, meglátásainkat papírra vetni, kiegészítve napi Útmutató-olvasásunkat. Személyes jegyzeteinkkel gondoskodhatunk arról, hogy ne röppenjen el az igei üzenet, hanem be is fogadjuk lelkünkbe.

Hálaadás hó végén

Léteznek már olyan naptárak és évtervező füzetek is, amelyek segítenek abban, hogy sokkal tudatosabban lássuk át a hetünket vagy akár egész évünket, nemcsak feladataink, hanem szellemi fejlődésünk szempontjából is. Ilyen a Harmat Kiadó, a Family magazin és a Pure nonprofit önismereti program összefogásával készült Életvezető is.

Ez az elsődlegesen nőknek szóló kiadvány több mint egy hagyományos naptár. Minden hónaphoz egy-egy téma kapcsolódik: „értékeim”, „vágyaim”, „önbecsülésem”, „elhívásom”, szolgálatom, és így tovább. A témákat mindig egy rövid gondolatébresztő vezeti fel, majd különféle gyakorlatok következnek, hogy a felhasználó át tudja tekinteni élete egyes területeit, és célokat fogalmazzon meg. A heti tervezőben található feladatok is ezeket a gondolatokat viszik tovább, abban segítenek, hogy a hónap elején kitűzött célokat be lehessen építeni a hétköznapokba.

Az Életvezetőben a heti feladatok megtervezése mellett lehetőség van találkozók, adatok, imaszándékok rögzítésére is. Mivel hajlamosak vagyunk előbb panaszkodni, mint hogy hálát adnánk, kiemelt szerepe van a hónap végi hálaadásnak: feljegyezhetjük, hogy kiért, miért vagyunk hálásak az adott hónapban. A kiadvány végén található éves összegző segítséget nyújt abban, hogy visszatekintsünk, milyen örömök, nehézségek értek, mit értünk el, és mi az, ami továbbra is célként lebeg a szemünk előtt.

A visszatekintésben segíthet a nagy népszerűségnek örvendő YearCompass – Előtted az év címet viselő kiadvány. A füzet segít lezárni az évet és egyúttal megtervezni a következőt. Internetes oldalukon az ötletgazdák így írnak: „A hétköznapok rutinjában könnyű szem elől téveszteni, hogy merre tartasz, és mit szeretnél elérni. Arról nem is beszélve, hogy bár mindannyian álmodozunk, kevesen tervezünk – legalábbis eredményesen. A YearCompass egyszerűen működik: irányított kérdéseken és gyakorlatokon keresztül bejárja veled az elmúlt egy éved, majd segít abban, hogy az álmaidat konkrét célokká formáld.”

Az évtervezőnek két változata is van, amelyeket ki lehet tölteni egyénileg és nagyobb társasággal együtt is. Fontos, hogy rászánjuk a kellő időt, hiszen olyan elgondolkodtató kérdéseket találunk benne, amelyeket nem lehet hirtelen megválaszolni. Bár a füzetet nem csupán a keresztényeknek szánták a készítői, fontos részét képezi a megbocsátás és az elengedés, és a kérdéseket vonatkoztathatjuk kifejezetten lelki életünk kihívásaira is.

A füzetet az interneten ingyen is letölthetjük, de meg is vásárolhatjuk, ha jó minőségű papírra nyomtatott példányra vágyunk, vagy támogatni szeretnénk a kezdeményezést.

Erős reménységgel

Szeverényi János, egyházunk országos missziói lelkésze az évzárással, évkezdéssel kapcsolatban korábban így fogalmazott: „Nem mindenki szereti az esztendő utolsó napját, ugyanis jelzi az idő múlását: megint eltelt egy év. Igen, öregebbek lettünk, közelebb kerültünk halálunkhoz. Az évforduló emlékeztet a múltunkra is, melyről Thomas Mann ezt írja: »Mélységes mély a múltnak kútja.« A múlt pedig hordoz fájdalmakat, sebeket, terheket is. Sokan úgy érzik, hogy a pezsgőzés, mulatás, dudálás, kiabálás a legelviselhetőbb módja az évforduló túlélésének. Az emberi élethez természetesen tartozik hozzá a jókedv, ezzel nincs is semmi baj. De mindennek rendelt ideje van; »nevetés közben is fáj a szív«, olvassuk a Szentírásban. Valamit kezdeni kell az elmúlt év és egyáltalán az életünk hiányaival, mulasztásaival, és mondjuk ki: bűneivel is. Az orvosok, lélekgyógyászok, lelkigondozók egyre többet beszélnek arról, hogy a testi és lelki kérdések, területek összefüggnek, és hatnak egymásra. A lelki gondok, terhek megbetegíthetik a testet is. Népünk, társadalmunk jelentős részének gyógyulásra van (lenne) szüksége, lelki és testi értelemben is.” (Missziói percek, 2013. január 2. – meghallgatható az Evangélikus Missziói Központ honlapján: Misszio.lutheran.hu.)

Jó lenne, ha az óévre visszatekintve kevesebb mulasztást és fájdalmat látnánk. „Egy új esztendő kapujában állunk: keresünk, reménykedünk, küzdünk, tétovázunk, kérdezünk, imádkozunk, figyelünk, tanulunk, várunk, álmodunk, vitázunk, csüggedünk, szeretünk, kételkedünk, követjük őt, gazdagodunk, élünk, örülünk, hiszünk, részesedünk, tanúskodunk, megvalljuk, sírunk, nevetünk, elbukunk, újra indulunk, bízunk, hálát adunk. És közben megérik bennünk a bizonyosság: azon a sziklán, együtt, összesimulva a Kegyelem idejében, az Irgalom karjában, a Szeretet erejében, a Hűség biztonságában, a Türelem felszabadító terében élhetünk. Ma is, holnap is – sziklaszilárd, erős reménységgel” – fogalmazott dr. Varga Gyöngyi evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense a Kötőszó blogon 2017. január 2-án megjelent újévi meditációjában.

A tervezés csak eszköz; a füzetek nem váltanak ki, nem helyettesítenek semmit, és nem oldják meg helyettünk a problémáinkat. Használatuk közben azonban Isten Szentlelke rá tud világítani életünknek olyan szegleteire, amelyeken még dolgoznunk kell az új évben is. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 51–52. számában jelent meg 2018. december 30-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.