A magyar képviselő által kezdeményezett kedd esti rendezvényen magas rangú uniós tisztségviselők és vallási szervezetek képviselői vitatták meg az egyházak hatékony részvételének lehetőségeit az EU humanitárius és fejlesztési programjaiban.

Az egyházak és vallási szervezetek jelenleg nem tudnak részt venni az EU által kiírt nemzetközi fejlesztési programokban – emlékeztetett Hölvényi György, a rendezvény házigazdája.
Mindez súlyos diszkriminációt jelent számukra, miközben ezek a szervezetek olyan szélsőséges helyzetekben is szolgálják a szükséget szenvedőket a világ válságzónáiban, ahol az állami szereplők már képtelenek erre. „A vallási szervezetek képességeit ezért az uniós fejlesztési programokban is hasznosítani kell a megfelelő partnerségek létrehozásával” – tette hozzá a képviselő.

Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős magyar helyettes államtitkár tájékoztatta a résztvevőket a kormányzat és az egyházak közös erőfeszítéseiről, amelyet a közel-keleti keresztények érdekében tesznek. A néppárti sajtóiroda tájékoztatása szerint Török Tamás beszélt a Szír Ortodox, valamint a Szír Katolikus Egyház humanitárius programját támogató magyar felajánlásról, a Káld Egyházzal aláírt, és az Erbíli Szent József Klinika féléves gyógyszerellátását biztosító, valamint Telsqof városának újjáépítését segítő magyar hozzájárulásról. A helyettes államtitkár külön kitért az oktatás területét érintő magyar támogatásokra, így a Magyar Katolikus Egyház és a kormányzat egy erbíli iskola megépítésének hozzájárulására, valamint a diszkriminált keleti egyházak fiataljai számára kidolgozott, 2017 szeptemberében induló ösztöndíjprogramra.

Stefano Manservisi, az Európai Bizottság fejlesztéspolitikáért felelős főigazgatója, valamint Chiara Gariazzo humanitárius ügyekért felelős uniós igazgató méltatták a vallási szervezetek béketeremtő és társadalmi mozgósító szerepét, és bemutatták az unió semlegességre épülő civil együttműködési gyakorlatát.

„Miközben például a Világbank megbízható partnerként tekint a vallási szervezetekre, az uniós gyakorlat ellehetetleníti bekapcsolódásukat az európai programokba” – emelte ki José Luis Bazán, az Európai Unió Püspöki Konferenciája Bizottságának (COMECE) szakértője.

„Az egyházak láthatóan inkább terhet, semmint értékes partnert jelentenek az uniós intézmények számára” – húzta alá Peter Pavlovic az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) képviseletében.

„Amennyiben az EU a vallási szervezetekre a probléma részeként tekint, akkor azoknak a megoldásban is szerepet kell kapniuk” – hangsúlyozta a protestáns szervezeteket tömörítő Dán Missziós Tanács programvezetője, Filip Pedersen.

„A katolikus egyház sajnálatos módon hátrányba kerül a civil szervezetekkel szemben az uniós bürokrácia miatt” – jelentette ki Marcela Szymanski, a Szükséget Szenvedő Egyház (ACN) pápai jogú segélyszervezetének képviselője.