A 2010/2011-es tanévben 197 általános iskolát és 108 gimnáziumot működtettek az egyházak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint ezeknek a száma 2019-re 392-re, illetve 186-ra nőtt. Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 140 óvoda működött egyházi fenntartásban, tavaly már 294. De az egyetemek, főiskolák esetén is elmondható ugyanez: csak a tavalyihoz képest több mint tíz teológiai és hittudományi főiskolával bővült a felsőoktatási intézmények listája.

Az Emmi szerint az egyházi iskolák számának növekedése mögött elsősorban az egyházak aktivitása áll, mivel azok minden évben további iskolák átvételét kezdeményezik. Amennyiben pedig a feltételek adottak, a minisztérium támogatja az átadást. Ezt egy tavasszal elfogadott jogszabály is segíti, amelynek köszönhetően a feladatvállaláshoz a fenntartók ingatlan-tulajdonjogot is kapnak. A jövő évi költségvetésben pedig az egyházi és civil fenntartóknak az ideinél húszmilliárd forinttal magasabb támogatást biztosít az állam.

Államiból egyházi iskola

Az egyházi iskolák számára a valódi rendszerváltást három, a kilencvenes évek elején és közepén alkotott jogszabály hozta el: a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, valamint az egyházi kárpótlásról szóló törvények. Ezeknek köszönhetően jöhettek létre közel fél évszázad után először nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok. Az új kialakult iskolafenntartási rendszer azonban nem az egyházaknak, hanem az önkormányzatoknak kedvezett, hiszen a törvény értelmében ők voltak a felelősök az állam által előírt működési feltételek betartásáért.

2013-ban törvényjavaslat született az addig önkormányzati tulajdonban lévő köznevelési intézmények állami fenntartásba való átszervezéséről. Az önkormányzatok egy részét azonban bizonytalansággal töltötte el, hogy ekkor még nem volt egyértelmű, hogy az állam csak a fenntartói jogot, vagy a tulajdont is átveszi-e, ezért sok iskola fenntartásának jogát alapítványoknak, illetve egyházaknak adták át. Innentől kezdve a tulajdonjog, tehát az épület megmaradt önkormányzati tulajdonban, de a fenntartói jog az egyházaké lett.

– Az egyházi nevelési-oktatási intézményeknek a Magyarországi Evangélikus Egyházban kétféle fenntartási modellje van: a gyülekezeti, valamint az országos egyházi fenntartás, ahogyan a mi iskolánk is működik – magyarázta a Demokratának Homoki Pál esperes, a soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola igazgatótanácsának elnöke. A település egyetlen iskolája 2012-ben került a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába.

A köznevelési törvény akkor teszi lehetővé egy állami iskola egyházi fenntartásba való átvételét, ha az intézményben tanuló diákok szüleinek több mint a fele támogatja azt. Soltvadkerten a 2012-es átvételkor a gyermekek létszáma alig csökkent. Ellenben voltak családok, amelyek nem akarták, hogy gyermekeik hittanoktatásban részesüljenek. Ez azonban jogi problémákat vetett fel, hiszen a vonatkozó állami rendelkezések miatt egyházi fenntartású iskolákban kötelező valamilyen felekezeti hittan választása. Soltvadkerten a konfliktust azzal hidalták át, hogy az első nyolc évben, kifutó rendszerben a hittan alternatívájaként lehetővé tették az etikaoktatás választását.

Az esperes úr szerint az egyházi iskolák – néhány, magát elitiskolaként hirdető intézmény kivételével – ma már nem válogatnak a gyerekek között, sőt inkább az intézmények licitálnak egymásra a diákokért, hiszen az állami és egyházi iskolák egyaránt a gyermeklétszám után járó normatívából tartják fenn az intézményt. Ezt általános jelenségnek érzi a mai magyar közoktatásban, különösen a kisebb, falusi iskolák esetében.

– Ha nincsen meg az adott osztálylétszám, akkor megszűnhet egy évfolyam, ha pedig az megszűnik, akkor be kell záratni az iskolát, ez pedig egy adott kistelepülés életében végtelen trauma. Mi nem válogatunk, befogadunk mindenkit. A település egyetlen iskolájaként a keresztlevelet sem követeljük meg, viszont támogatjuk a gyerekek megkeresztelkedését. Evangélikus fenntartású intézmény vagyunk, de az ökumenizmus jegyében egyértelmű, hogy minden Magyarországon bevett egyház szabadon végezhet hitoktatást nálunk, mint ahogyan mi is végezhetünk más felekezetek iskoláiban.

Felzárkóztatás

Az állami iskolák inkább tudásalapú, az egyháziak pedig tudás- és értékalapú oktatást próbálnak biztosítani. Ez a plusz a keresztény értékrend.

– A kereszténységből és Jézus Krisztus iránymutatásából fakad, hogy a legelesettebbeket is megpróbáljuk istápolni és fel­emelni. Ez különösen a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban mutatkozik meg. Alapelvünk, hogy próbálunk bevárni minden diákot, és csak akkor haladunk tovább, ha a leggyengébb is felzárkózott. Ahogyan az alsós tanár nénik szokták mondani: „akkor vagyunk kész, ha a leglassabb is készen van” – tájékoztat Homoki Pál.

Az esperes szerint az egyházi általános iskolák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a magyarországi cigányság felzárkóztatására is, amiben az egyházaknak óriási szerepük lehet. Véleménye szerint ez kötelességük, még akkor is, hogy ha sokszor szegregációval vádolják őket. Példaként említi a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégiumot, ami kifejezetten a roma fiatalok továbbképzését tűzte ki célul, de szinte minden történelmi egyház rendelkezik cigánymissziós programmal.

A gyerekek fejlődése szempontjából a stabil családi háttér megkérdőjelezhetetlen. Általában elmondható, hogy a szülőknek fontos a keresztény értékrend, és emiatt tudatosan íratják be egyházi iskolába a gyerekeket. Létezik azonban egy másfajta tudatosság is: sokan azért választják az egyházi intézményeket, mert azok sok esetben jobban felszereltek, mint az állami fenntartású iskolák. Ennek az az oka, hogy az állami iskolák keretköltségvetésével szemben az egyházi iskolák nagyon szigorú elszámolási kötelezettség mellett, de önállóan gazdálkodnak, így általában tudnak tartalékolni, amiből folyamatosan fejlesztik intézményeiket.

A cikk folytatása itt olvasható.