Az élet egyik feltétele az étel. A cigányok messze földön híresek kiváló főzőtudományukról. Idén kilenc csapat készült az érdeklődők és jóllakni kívánók megvendégelésére. A bográcsokban a birka- és körömpörkölt, valamint a halleves mellett a hagyományos cigánylecsó különböző módozatai is felvonultak, megteremtve – a borkóstolóhoz hasonlóan – az összehasonlítás, az ízek világában való kalandozás lehetőségét. És természetesen megjelent a beás cigányok által sütött finom kenyér, a punya is… Volt, aki egy étel mellett lecövekelt, és volt, aki végigkóstolta mind a kilenc finomságot. Mindenki örömére szolgált, hogy a bográcsok kiürültek, a gyomrok megteltek. Az étel kiváló alkalmat jelentett a baráti közösség megélésére: a főzés, majd az ebédelés közben beszélgetni lehetett magánéletről, gyereknevelésről, a résztvevők lakhelyeinek helyzetéről – a mindennapi életről.

Ámde „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Mt 4,4) A nap igazi célja az Istennel való közösség megélésének fölkínálása volt. Az étkezés előtt nemcsak hálaadó ima hangzott el, hanem egyigemagyarázat is a Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye missziói lelkésze, Kasza Gábor részéről, aki Jeremiás 20,7–9 alapján osztotta meg gondolait az evangéliumhirdetés és a bizonyságtétel nehézségéről, de a még nehezebb elhallgatásukról.

Ebéd után annak a Boros Lajosnak megérintő szavai bátorították a hallgatóságot, aki élete 60 évéből 30-at börtönben töltött, de az Urat megtalálva új és igaz életet kezdhetett.

E sorok írója a kapott témája alapján a jelen, és így a mindenkori pillanatok fontosságára és helyes értékelésére hívta fel a figyelmet, hisz mindig azokban hozzuk a megváltoztathatatlan múlt és a még ismeretlen jövőt meghatározó döntéseinket – az életünk minden aspektusának irányt adó legfontosabb döntésnek pedig a Jézus mellettit jelölte meg. Cseh Péter plébános a felkínált ételek kapcsán az adás milyenségéről beszélt, érzékletesen ecsetelve, hogy akit szeretünk, annak a legjobbat adjuk, így adta Isten nekünk a legjobbat igéjében és Igéjében.

Zachary Courter hazánkban szolgáló amerikai evangélikus lelkész pedig – szépen összegezve a napot – a közösség csodájáról beszélt: különböző nemzetiségű emberek az Istennel való közösségben élhetik meg egymással is a békességes, építő, boldog kapcsolatot.

Köszönet illeti a sárszentlőrinci cigánymisszió vezetőjét, Cseh Sándort (és a segítők népes csoportját), aki megszervezte és levezette ezt az emlékezetes, sokak áldásául szolgáló szép napot.