A témát Luther Márton különböző írásai alapján, dr. Walter Altmann (Brazília) és dr. Lubomir Batka (Szlovákia) professzorok irányításával jártuk körül, három kérdésre keresve a választ: Hogyan látja Luther Márton a világot? Hol látja Luther a keresztény ember helyét a világban? Melyek a keresztény ember kötelességei, feladatai a szekuláris társadalomban.
Először azt vizsgáltuk, miben áll a keresztény ember szabadsága és szolgasága (Értekezés a keresztény ember szabadságáról.) Majd ezt a szabadságot és szolgaságot az emberi élet minden terültére kiterjesztve elemeztük tovább. Ezután azt néztük meg, miben válik nyilvánvalóvá a keresztény ember szabadságából adódó felelőssége a világi vezetéssel szemben (Nagy Káté, Ágostai Hitvallás, Ágostai Hitvallás Apológiája), valamint a felebarát iránti felelősséggel (Nyolc böjti prédikáció), az oktatással (Keresztény iskolák állítása és fenntartása ügyében), a gazdasággal (Kereskedelemről és uzsoráról), a katonai hivatással, (Lehet-e üdvösséges a katonák hivatása is?) és a háborúkkal kapcsolatban. (Intés békére feleletül a sváb parasztság 12 pontjára, Gyilkos és rabló parasztbandák ellen.)
A teológiai elmélkedések és a tudományos munka mellett sokszínű programok vártak bennünket: wittenbergi múzeumok, templomok és az egyetemi könyvtár meglátogatása; utazás Luther életében fontos szerepet játszó helyszínekre: Erfurtba, Eisenachba, Wartburg várába, Torgauba, faültetés a Luther-kertben, ismerkedés helyi gyülekezetekkel.
Ezen kívül meghallgattuk Siegfried Kasparick püspök beszámolóját az 500. évforduló ünneplésének előkészületeiről, valamint Maryssa Camaddo (LVSZ, Genf) előadását az LVSZ működéséről, a 2017-re tervezett programjairól. Továbbá találkoztunk a Német Püspöki Konferencia résztvevőivel és Wittenberg polgármesterével is.
Összességében a Wittenbergben töltött két hét nagyon hasznos és értékes volt.
Egyrészt, mert sokat tanultunk egymástól, egymás tapasztalataiból, arról, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, hogyan értelmezzük evangélikusságunkat, és mi köt össze bennünket földrajzi és kultúrális különbségeink ellenére is.
Másrészt, mert a szemiárium segített tisztábban látni Luther személyiségét, jobban érteni Istenről, megváltásról, világról, emberekről alkotott véleményét, s rávilágított arra is, hogy a jelenkori evangélikus egyházaknak éppen olyan nagy szüksége van megújulásra, mint Luther korában volt az egyháznak. Vagyis a reformáció 500. évfordulóját a legjobban úgy tudjuk megünnepelni, ha mi magunk is visszatérünk a forráshoz, Krisztushoz.