Arról beszélt, hogy meg vizsgálni, mitől alakult ki a migráció, kik a felelősök érte, és kik tehetik a legtöbbet a bajban levőkért, valamint, hogy meg tud-e valósulni a „demokráciaexport” az észak-afrikai országokban. Emellett pedig azt is mérlegelni kell, megoldás-e az, hogy Európába hívnak embereket a munkaerőhiány pótlására, ahelyett, hogy helybe vinnék a munkalehetőséget és a fejlesztéseket.
Kitért arra, hogy a kormány rendszeresen találkozik közel-keleti keresztény vezetőkkel, akikkel mindig egyetértenek abban, hogy helyben kell segíteni, a háború gyökerét kell elvágni, és nem szabad Európába csábítani az ottani keresztényeket, mert akkor eltűnik onnan a kétezer éves kereszténység.
Az államtitkár emlékeztetett arra, a magyarokat az utóbbi időben sokat vádolják azzal, hogy nem elég szolidárisak. Pedig a magyar kormány három területen is összefogott az egyházakkal, hogy segítsen a rászorulókon: karitatív szervezeteknek adott támogatást, hogy a magyar határon segítsék az úton levőket, a Közel-Keleten kórházak és iskolák építését támogatja, valamint élelmiszereket, orvosi felszereléseket juttat el az egyházakon keresztül Ukrajnába, illetve ukrán gyerekeket táboroztat Magyarországon.
Soltész Miklós úgy vélekedett, Európában „hatalmas erkölcsi és hitbéli vákuum” alakult ki, mert a keresztények folyamatosan „hátráltak”, engedtek erkölcsi és hitbéli kérdésekben, mivel a liberális politika azt akarta.
Mindez egy olyan „vákuumot” hozott létre, amely nyugatról a liberális világ genderelméletét hozza, keletről pedig az iszlámot, a kereszténység pedig ott áll középen, és nem mer a krisztusi tanításról beszélni - fogalmazott.