A rendezvényen, amit Borhy László az ELTE BTK dékánja nyitott meg, előadóként részt vett többek között Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspöke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke pedig áldását küldte a konferenciának.

Az előadók között az Evangélikus Hittudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a budapesti ELTE és a Corvinus, a Miskolci és a Debreceni Egyetem oktatói, az MTA ELTE kutatócsoportjainak tagjai, valamint egyházi és világi levéltárosok is voltak. Rajtuk kívül az előadók soraiban határon túli magyar kutatókat is üdvözölhettünk: Erdélyből református és unitárius lelkészeket, Szlovákiából az Eperjesi Egyetem igazgatóját.

A konferencián hat szekcióban húsz előadás hangzott el szerteágazó témakörökben. Az első napi előadások a késő középkori peregrinációról, valamint az újkori evangélikus oktatási intézmények diákjainak és tanárainak vizsgálatáról szóltak. Külön szekció foglalkozott a wittenbergi magyar diákokkal és a tőlük származó relikviákkal.

Az első napi programot lélekemelő kis kórushangverseny zárta a budapesti Wéber István Női Kar előadásában.

A második napon más felekezethez tartozó diákok kora újkori európai peregrinációjáról és hazai tanulmányairól szóltak az előadások.

A hallottakat nagy érdeklődés kísérte, minden szekciót élénk beszélgetés, illetve vita zárt le, a szép számú hallgatóság aktívan részt vett a konferencia munkájában.

A tanácskozást két könyv bemutatója zárta. Durovics Alex és Kónya Péter művét az Eperjesi Kollégium hallgatóiról, Kósa László (ELTE BTK), Hegyi Ádám és Szögi László kiadványát az újkorban svájci egyetemekre járt magyar hallgatók adattár-összeállításáról pedig Újváry Gábor (Veritas) mutatta be.

A tartalmas, újszerű módszereket és eredményeket felvonultató konferencia előadásai megjelennek majd a Debreceni Egyetem Gerundium című egyetemtörténeti kiadványsorozatában.