Az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöki székházának szomszédságában álló épület legfelső emeletén példás rend és laboratóriumi tisztaság fogad a Luther Kiadó ideiglenes telephelyén kialakított rajzfilmstúdióban. Richly Zsolt rendező és asszisztense, Jónás Marianna sietve felvilágosít, ez „csak a központ”. Egy animációs film elkészítése számos fázisból áll, s a részfeladatok a munkatársak rajzasztalain, illetve számítógépein realizálódnak, a műhelymunkák az ország legkülönbözőbb helyeiről érkeznek a Szilágyi Erzsébet fasorba. Ilyen-olyan minőségben mintegy harmincan dolgoznak az alkotói gárdában.

Az álom gyára

A Luther-rajzfilm a maga nemében egyedülálló – és egyedülállóan bátor vállalkozás. Karácsonyra, illetve a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára emlékeztető esztendő hivatalos nyitányára a sorozat első öt része már megvásárolható lesz DVD-n, és reménység szerint a jubileumi évben elkészül a további öt epizód is, átfogva Luther Márton életének egészét. Hogy máris nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg a produkció iránt, aligha meglepő. Ki gondolta volna, hogy épp magyaroknak jut majd eszébe animációs filmen feldolgozni a német reformátor életútját? Mi azért pontosítsunk: egy evangélikus rajzfilmrendező és egy evangélikus püspök mert – a hazai viszonyok közepette is – nagyot álmodni.

– Szó se róla, amikor élesbe fordultak a dolgok, izgultunk, nehogy másutt is eszébe jusson valakinek… – mondja Richly Zsolt, akinek arcán a legkevésbé sem látszik, hogy alighanem pályafutásának „legmunkásabb” hónapjai előtt áll. A hetvenötödik életévében járó, Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, animátor, grafikus, érdemes és kiváló művész sugárzó derűvel, ifjonti lelkesedéssel idézi fel a felerészben már megvalósult álom születését.

– Valójában már több mint húsz éve, 1995-ben felvetődött bennem, hogy jó volna megrajzolni Luther életét. Aztán úgy hat évvel ezelőtt dr. Fabiny Tamás püspök engem is meghívott ide a püspöki székházba egy, a környéken élő művészeknek és tudósoknak szervezett beszélgetésre. Ezen a találkozón makogtam valamit arról, hogy rajzfilmes vagyok, s hogy szeretnék egyszer egy Luther-filmet csinálni. Meglepetésemre karácsonykor budavári templomunk kapujában megkérdezte, hogy is van ezzel a Lutherrel. Mondtam, sehogy, de ő visszahívott magához, és meghallgatva elképzeléseimet – mint egy jó producer – elhitette velem, hogy az ötletből valóság is lehet… Az igazság az, hogy az ötletnél azért konkrétabb elképzeléseim is voltak, egy epizód képes forgatókönyvét már évekkel korábban kidolgoztam.

Munkatársaság

Amikor a Luther-rajzfilmsorozat szövegkönyvének megírására Lackfi Jánost kérte fel a rendező, mit sem tudott arról, hogy a József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár már jó ideje közeli kapcsolatban áll evangélikus körökkel, mi több, „művésztársi viszonyban” a Kaláka együttest vezető Gryllus Dániellel. Márpedig az nemigen volt kérdés, hogy a Lutherfilm „főcímzenéjét” a rajzfilmes tapasztalatokkal is bíró Kossuth-díjas muzsikusra lesz célszerű bízni… Hogy a korabeli zenei hangzásvilág képkockáról képkockára stimmeljen, arról Sáry Bánk Erkel Ferencdíjas zeneszerző, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója gondoskodik.

Kezdetben Richly Zsoltnak a főiskolán már végzett tanítványaiból verbuválódott a különféle tervezők csapata, akik közül az évek során többen önálló vállalkozásba kezdtek, néhányan viszont azóta már viszsza is tértek. Még a pannóniás évekből ismert animátorok is csatlakoztak a stábokhoz. Egy ilyen nagy volumenű filmben külön egységet alkotnak az animátorok, akik az önálló munkakört betöltő mozdulattervezők és a rendező instrukciói alapján „lelkesítik” a karaktereket. Ugyancsak egy személy gondoskodik a grafikai betétekről, és önálló munkakör a beállításrajzoló és a háttérfestő is. Az öt-hat fős csoportokba tömö- rülő rajzolók a figurafázisokért, a kontúrokért és a kifestésért felelősek.

Inkább nem bonyolódunk azonban a munkafolyamat részletezésébe, már csak azért sem, mert – mint megtudtuk – az alkotógárda tagjai sem feltétlenül ismerik egymást, illetőleg egymás munkáit. Annál elismerésre méltóbb a film egységes stílusa, képi világa, s az elkészült epizódok láttán ugyan kinek jutna eszébe, hogy az epizódok még csak nem is időrendben készültek…

Kulisszák, titkok, megfejtések

Az animációs műhely központi monitorára sorban varázsolódnak elő a különböző munkafázisok „végtermékei”. Mindennek az alapja a storyboard, avagy a képes forgatókönyv, amelyhez a képeket maga a rendező rajzolta meg. Az úgynevezett diszpó-lapon rögzülnek a valószínűleg kizárólag Richly Zsolt fejében összegződő tételek, úgymint: szekvencia, jelenetszám, kockaszám, átkötés, beállítási rajz, szöveg, cselekmény, animáció, figura, háttér, gépmozgás, átkötés… További részfeladatok eredményeként születik meg a figuraterv és a modell-lap.

Az újságíró persze tudni szeretné, hogy – öt elkészült rész után – a rendező menynyire látja viszont azt a Luther Mártont, akit annak idején filmre álmodott.

– A munkálatok során annyira enyém lett a nézők elé kerülő reformátor, hogy ezt most már nehéz lenne kibogozni. Számomra az volt a lényeg, hogy közvetíteni tudjam: a hitért mindennap meg kell harcolni! Ezt a gondolatot Luthernél olvastam sokkal szebb megfogalmazásban is, de a lényeg, hogy az én szeretett Lutherem esendő ember, aki vívódik, imádkozik, akinek kétségei vannak, gyötrődik, aki megharcolja a harcait, amelyekből azután vagy győztesen jön ki, vagy nem. Szerintem a Lackfi-szövegnek is ez az egyik legfőbb erénye. Én ugyanakkor nem egyszerűen a szöveget illusztrálom, a szöveghez képest olykor más réteget is megjelenít a képi világ.

– Ami, tegyük hozzá, nagyon sajátos, eredeti képi világ…

– Ez azért is lehet feltűnő, mert ma rikítóan színes körülöttünk minden. Én viszont „levettem” a színeket. Alapvető döntés volt részemről, hogy a Luther korabeli német kultúrában meghatározó, nálunk leginkább Dürer munkásságából ismert stílus köszönjön vissza. Tehát filmünk stílusa a képregény és a fametszet közé pozicionálható. Ami Luther karakterét illeti, egykori soproni lelkészem, Weltler Rezső volt olyan egyéniség, akiben én Luthert láttam. Luther-hangban nem is gondolkodtam másban Weltleren kívül.

– Luther életútján vezet végig a rajzfilm, de a narratíva mellett bővelkedik kordokumentumokban, és van egy harmadik, gondolati síkja is. Érzékelhető, hogy a rendező és az szövegíró is komoly történeti, művészettörténeti előtanulmányokat folytatott. Van-e a teológus tagja a stábnak?

– A forgatókönyvet nemcsak Fabiny Tamás püspök úr, de Csepregi Zoltán egyháztörténész is átnézi, és a teológiai szempont természetesen vétójoggal bír. Egyébként segédanyag is készül a film feldolgozásához, amolyan interaktív digitális hittankönyv. Ezzel külön is érdemes lesz foglalkozni, mert nagyszerű munkát végeztek az összeállítói, akik már az előtt „megfejtették” filmünket, hogy elkészült volna. Egyébként nem csak a forgatókönyv készül részletekben – az egyes epizódok legyártásához szükséges pályázati és egyéb pénzek „beszerzése” is egy-egy külön történet.  

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 43. számában jelent meg, 2016. október 30-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.