A mintegy százezer hívőt, köztük ötezer külföldit vonzó 34. találkozón a református irodavezető kiemelte: az egyház céljai között szerepel, hogy szolgálatukkal hozzájáruljanak a szociálisan, gazdaságilag, infrastrukturálisan hátrányos helyzetű térségek életminőségének javulásához.

Az egyik nagyszínpadon fokozott érdeklődés mellett tartott rendezvényen Dani Eszter rámutatott: a gyülekezeteknek a kölcsönös megbékélést és kiengesztelődést kell szolgálniuk a cigányság és a többségi társadalom között - tette hozzá.

Beszámolt arról, hogy felmérésük szerint a megvizsgált 700 egyházi közösségükből 34-ben tevékenykedtek roma presbiterek, továbbá a válaszadó magyarországi református gyülekezetek csaknem egyharmadában, 156 gyülekezetben heti rendszerességgel járnak templomba romák.

Megemlítette, hogy kárpátaljai tevékenysége során tapasztalta, az ottani romák 90 százaléka nem tudott írni, olvasni, illetve 70 százalékuk tüdőbetegségben szenvedett.

Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy ők is részesei a roma szakkollégiumi rendszernek, melynek keretében igyekeznek jó képzést adni, ami növelheti a roma fiatalok esélyeit a boldoguláshoz.

Hangsúlyozta: "a roma kérdés nem etnikai kérdés", hanem rámutat azokra a problémákra, amelyek a képzésben, szegénységügyben, valamint a munkanélküliséget és a toleranciát illetően megmutatkoznak a társadalomban. Ha a többségi és a kisebbségi társadalom is tesz érte, meg lehet oldani ezeket a problémákat - jegyezte meg.

Elmondta, előfordult, hogy roma lelkészt küldtek abba a faluba, ahonnan a fiatal cigány teológus származott, de szülőföldjén élő roma társai nem fogadták el a prédikációját. Olyan esetről is beszélt, amikor baptista lelkész térített meg egy roma közösséget, és hosszú idő után ugyan, de végül meghívták a református lelkészt prédikálni ebbe a közösségbe.

Doris Peschke, az Európai Menekültmisszió főtitkára közölte: a roma közösség felemelése érdekében programjuk szerint négy fő területen kell határozott lépéseket tenni, mégpedig az egészségügy, az oktatás-nevelés, a lakhatás és a munkalehetőségek megteremtése terén, de mindemellett az előítéletek megszüntetése a legfontosabb. Negatívumként említette meg, hogy a roma felzárkóztatásra szánt támogatások egy része nem oda jutott, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá.

Burkhard Paetzold amerikai presbiteriánus lelkész, a világmissziós program kelet-közép-európai roma missziós projektjének koordinátora a rasszizmust és a szociális kirekesztést jelölte meg a legnagyobb problémának.     

Kitért a romák körében végzett hittani képzés jelentőségére is, amelynek nem feltétele sem az érettségi, sem a szakirányú előképzettség.

Az idei vendéglátó Észak-Németországi Evangélikus Egyház három egyháztestből egyesült tavaly Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Hamburg tartományi egyházaiból. A német protestáns egyházi gyűlést 1953, 1981 és 1995 után negyedszer tartják Hamburgban.