Az előadáson Zsugyel Kornél evangélikus, Hodánics Péter és Hodánics-Bíró Tünde református lelkipásztorok, valamint mindkét helyi gyülekezet tagjai és érdeklődők vettek részt.

Az előadó bevezetőjében arról beszélt, hogy a reformáció ötszázadik évfordulója kapcsán a Magyar Nemzeti Levéltárban elindult kutatások adtak alkalmat a helyi vonatkozások feltárására is. Néhány diakép segítségével felidézte Luther Márton és Kálvin János életét és működését, majd arról beszélt, hogy a reformáció eszméit és tanításait a 16. század közepén vándorprédikátorok és a wittenbergi protestáns egyetemen tanult magyar diákok terjesztették el országszerte. Az új hit futótűzszerű gyors terjedésének fő oka a katolikus egyház meggyengülése volt.

A „cuius regio eius religio” elve alapján Zalában is a nagybirtokok területén terjedtek el az új hit eszméi. Kanizsán és környékén Nádasdy Tamás, Alsólendván, valamint a „szegek” környékén a Bánffy család, Csáktornyán és környékén a Zrínyiek, Szentgrót körül a Hagymásy család, a Balaton-felvidéken és Egerszeg mezőváros környékén pedig kis- és középnemesi családok birtokain fogadták be a reformáció tanításait.

Az előadó utalt arra, hogy ebben a korszakban még nem lehet beszélni evangélikus és református egyházról, mert ezek csak a század végén váltak el egymástól. A korban használt elnevezések a „lutheránus, illetve ágostai vallású” és „kálvinista vagy helvét vallású” voltak.

Az előadás további részében az előadó képek segítségével felidézte a korai zalai reformáció néhány nevezetes alakját: Dévai Bíró Mátyást, a Nádasdynál feltűnő prédikátort, valamint a Bánffyak alsólendvai udvarában tevékenykedő Beythe István és Kultsár György lelkészeket, Zuhodoly András deákot, tanítót és Hofhalter Rudolf nyomdászt. Felhívta a figyelmet arra a tényre is, hogy az 1550-es években Egerszegről, a veszprémi püspök mezővárosa környékéről is származnak lutheránusokról szóló adatok. Szó esett az új hit követőinek első templomairól, illetve azok hiányáról is.

Az előadás befejező részében röviden vázolta a Zala rekatolizációjához vezető folyamatot, utalva Padányi Bíró Márton veszprémi püspök ebben játszott szerepére.

A Szabadegyetem hagyományai szerint az előadás Zsugyel Kornél lelkész gondolataival és közös imával ért véget.