Ami nem eladó

Ami nem eladó

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Balicza Klára
Az LVSZ tizenkettedik nagygyűlésének tartalmi súlypontjait a mottó és annak három altémája adta. A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójával összefüggésben azon gondolkodhattunk együtt, hogy milyen ajándékot és milyen feladatot jelent ma „Isten kegyelméből szabadon” élni, és hogyan nyilvánul meg keresztény szabadságunk a megváltáshoz, a másik emberhez és a teremtett világhoz való viszonyunkban.

Bár a szabadság a reformáció egyik központi fogalma, értelmezése korántsem egyszerű. Ellentmondásosságát jól fejezi ki az a Luther-idé­zet, amelyre a nagygyűlésen is többen és többször utaltak: „A keresztyén ember szabad ura mindennek, és nincs alá­ vetve senkinek. A keresztyén ember készséges szolgája mindennek, és alá van vetve mindenkinek.” (Értekezés a keresztény ember szabadságáról)

Isten kegyelméből szabadon. A namíbiai helyszínen a szabadság egészen konkrét értelemben is előtérbe került. Mivel az ország csak 1990-ben nyerte el függetlenségét a korábbi dél-afrikai uralom és a vele együtt járó apartheidrendszer alól, az elnyomás élménye az idősebb generáció emlékeiben még élénken él. A látszólagos béke és nyugalom ellenére a felszín alatt továbbra is ott húzódik az uralkodó osztálybeli fehérek és a kizsákmányolt afrikaiak közötti ellentét.

A szabadság fogalmának konkrét értelmezésére mutatott rá előadásában dr. Denis Mukwege kongói orvos. Miután szembesült azzal, hogy az országá­ ban dúló polgárháborúban a nők szisztematikus megerőszakolása a harc egyik formájává vált, Mukwege teljesen annak szentelte az életét, hogy az általa alapí­tott kórház az erőszak túlélőinek teljes körű (orvosi, lelki, jogi, gazdasági) segítséget nyújthasson.

A megváltás nem bocsátható áruba. Az első „not for sale” – nem eladó, nem bocsátható áruba – altéma feldolgozásá­hoz Zákeus története (Lk 19,1–10) adta meg a bibliai alaphangot, az előadást pedig dr. Monica Melanchthon tartotta. Az indiai teológusnő elsősorban a megváltás személyes és kollektív vetületének összekapcsolódását hangsúlyozta. A megváltás bizonyossága a szolidaritásban jut kifejeződésre, hiszen a felebarát iránti jócselekedet a megigazult ember spontán válasza Isten kegyelmére.

A felszólalások és a beszélgeté­sek sok példát hoztak arra, hogy a bibliai alapokon megkérdőjelezhetetlennek tűnő kijelentést – a megváltás nem bocsátható áruba – nemcsak Luther idejé­ ben kellett külön hangsúlyozni, hanem erre napjainkban is szükség van. A jólé­ti teológia ázsiai terjedésétől a hívekkel együtt az interneten árult brazil templomokon keresztül a korábban helyenként nálunk is alkalmazott úrvacsorai perselyig számos jelenség mutatja, hogy a megváltás üzenete ma is gyakran összefonódik a gazdasági érdekekkel.

Az ember nem bocsátható áruba. A má­sodik altéma Pál és Szilász börtönből való szabadulásának történetével indult (ApCsel 16,16–34), majd Kjell Nordstokke norvég diakóniai professzor előadásával folytatódott. Mindkét gondolatindító fő­ ként az emberek közötti egyenlőtlenségre és annak számos megjelenési formájára hívta fel a figyelmet. Igazságtalan a világban lévő vagyon eloszlása (a nyolc leggazdagabb ember annyi anyagi erőforrás felett rendelkezik, mint az alsó 3,6 milliárd), nincs egyenlőség a nemek és generációk kö­ zött, az oktatáshoz és a munkához való hozzáférésben, de az egyházi életben való részvétel tekintetében sem. Az egyháznak az a feladata, hogy rámutasson az ember valódi értékére, amelyet nem a vagyon vagy a társadalmi státusz szab meg.

A teremtés nem bocsátható áruba. Mára a környezetpusztítás veszélye általánosan ismertté vált, és a kereszté­nyek körében is egyre többen veszik komolyan a teremtés iránti, hitünkből fakadó felelősséget.

Martin Kopp előadása egy új gazdasági modellt vázolt fel, melynek lényege, hogy meg kell találnunk az egyensúlyt az emberiségnek a túléléshez szükséges alapvető és jogos igénye, valamint a teremtettség jóléte között. Ehhez gondolkodásbeli változásra van szükség mindenhol a bolygón, amelynek spirituális vetülete tulajdonképpen egyfajta „megtérés”. Ez az a terület, ahol az egyházaknak az eddiginél jóval aktívabban kellene tevékenykedniük, hogy helyreállhasson az embert és az életet adó Istent összekö­ tő közösség, amely a teremtett világ rendjét is jobb irányba viheti.

Mindezeknek a tartalmi súlypontoknak az összefoglalását tartalmazza a nagygyűlés záródokumentuma, amely elérhető egyházunk központi honlapján (Evangélikus.hu), az eseménnyel foglalkozó cikkek között.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 22. számában jelent meg, 2017. június 4-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!