Bár vihart ígért az egyre erősödő szél, zsúfolásig megtelt a Pest megyei Kartalon a 2011 óta működő Ladócsy Műterem-Galéria gyönyörű kertje, amely méltó a család jeles kertész őseihez. Ez a megérdemelten országos hírű és nem mindennapian otthonos művészeti és kulturális fészek, Ladócsy Kata tanár és festőművész-tanár férje, László szívós munkájával, igényességével és szeretetével megvalósult, sokak életét színesítő és gazdagító álma most értékes meglepetéssel várta mindazokat, akiknek – felekezettől függetlenül – jelent valamit a reformáció ötszázadik évfordulója. A több órás, sok művészeti ágat és tudományt felvonultató, még a „serfőző-serivó” Luther-házaspárt is megidéző estének egy, a nagyközönséget igazán érdeklő eseményét emeljük ki, a Luther 500 című kiállítást, amelyben harminc vizuális művész tiszteleg Luther és a reformáció emléke előtt, festményekkel, grafikákkal, installációkkal és művészfotókkal.

A kiállítás megnyitását dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának elnöke vállalta, aki elegáns, elmélyült és ugyanakkor rendkívül élénk és szórakoztató bevezetőjében egyebek mellett a következőket mondta: „Az evangélikus egyház a művészetet a templomon belül és kívül is becsüli.” Hangsúlyozta továbbá, hogy ez természetes fejleménye Luther következetes művészetbarát viselkedésének, akinek a teológus Melanchthon mellett közvetlen munkatársa nem más volt, mint Lucas Cranach, a nagy hírű festőművész, aki műveivel a reformáció tanainak elterjedését is segítette, körülbelül úgy, mint ma a médiamunkatársak egy-egy ügy közüggyé válását. A püspök idézett Luther egyik, a vizuális kultúra elfogadását érintő prédikációjából is: „Vannak, akik képesek jó célra használni a képeket.” Ebben az esszé értékű kalauzolásban szó esett továbbá arról, hogy a két nagy protestáns egyház között semmi értelme a rivalizálásnak; lám, ezen a tárlaton milyen jól megfér egymás mellett Kutas László méretes Kálvin-mellszobra (képünkön) és kis Luther-plakettje! A tárlatra hívogató szövegből természetesen nem maradhatott ki Martin Luther életének az az epizódja sem, amelyben Luther Wartburg várából – bibliafordítói munkáját félretéve – lóháton nyargalt Wittenbergbe, hogy megállítsa az ott zajló esztelen képrombolást, s hogy nyolc estén keresztül, egy igehirdetés-sorozatban elmondja híres Invocavit prédikációját, a képek védelmében, amelyek a hit segítői lehetnek!

Ilyen hitsegítő, a mai kortól, sajnos, ma sem idegen „képromboló”, s a művészeteket sutba vágó indulatokat egyaránt megfékező ereje volt ennek a kiállításnak is, amelynek plakátját és meghívóját Ladócsy Márk, a kertben elhelyezett, Lucas Cranach 1526-os, híres Luther portréja nyomán készült parafrázist pedig édesapja, Ladócsy László készítette. A tárlat első számú Leitmotivja Luther híres éneke, a 46. zsoltár fordítása, az evangélikusok himnusza, az Erős vár a mi Istenünk volt, ezt idézi fel egyebek mellett Bartók Mónika beszédes felvétele az aszódi evangélikus templomhoz vezető lépcsőkről, illetve a Munkácsy-díjas Barabás Márton  Erős várunk minékünk című installációja, amely nagyítóval mutatja meg ezt a mondatot egy régi kis énekeskönyvben. A második vezérmotívum pedig Krisztus keresztje volt; most azonban a közvetlenül reformáció-központú vizuális élményekből válogattunk.

Külön figyelmet érdemel dr. Lipovszky György orvos-természetfotós A természet úrvacsorai kelyhe című alkotása és Gyuris Krisztina elgondolkodtató, egyszerre ironikus és komoly műve, a Választás, amely egy tafttajtékokba burkolt, elegáns hölgybábút ábrázol, aki nyilvánvalóan az Isten házába igyekszik, hiszen csuklóján egy kis énekeskönyv himbálódzik, „világias” öltözéke teljes ellenpontjaként. Nagyon szellemes és találó Mészáros Lili Míra festménye, a 95 pont is, amelyen Luther híres wittenbergi pontjait a reformáció atyjának arca körül lebegő fehér „hópelyhek” jelképezik.

A kiállító művészek:
Arthur Meyer, Balogh Ádám, Barabás Márton, Bartók Mónika, Benczúr Emese, Fazakas Koszta Tibor, Fábián Dénes, Gerzson Sarolta, Goschler Tamás, Gyuris Krisztina, Jánváry Zoltán, Jekken Péter, Kasztner Lilla, Kocsis Balázs, Kutas Ágnes, Kutas László, Ladócsy László, Ladócsy Márk, Lantos Csenge, dr. Lipovszky György, Lovas Ilona, Lőrincz Ferenc, Márvány Miklós, Mészáros Lili Míra, Olescher Tamás, Pirók Irén, Posztobányi Péter, Sebestyén Zoltán Mucius, Sz. Jánosi Erzsébet, Szinvai Pál, Zsóka László.

Néhány gyakorlati tudnivaló: a kiállítás iránt érdeklődők számára állandó nyitvatartási időpont a csütörtök 4–8 óra, de sms-ben is jelentkezhetnek a tárlat iránt érdeklődő látogatócsoportok, egyéni és gyülekezeti, továbbá iskolai, közművelődési közösségek a 06-70-422-7319-es számon. A helyszínen a kiállító művészek katalógusai, továbbá a Katica Könyv Műhely bibliai feladatmegoldó és színező füzetei, s a reformáció szellemiségét képviselő gyerekkönyvei is kaphatók.

Képgaléria:

A cikk megjelenés alatt a „Mértékadó”-ban, az Új Ember és a Reformátusok Lapja közös kulturális-ajánló mellékletében.