A szimpózium a reformáció 500., valamint a csehszlovák-magyar lakosságcsere 70. évfordulójához kapcsolódott, de az előadások több egyéb témát is érintettek.
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke bevezetőjében elmondta, az eseményt több cél mentén hívták életre.
„A reformáció emlékéve mellett az elmúlt időszakhoz több szomorú évforduló is fűződött, fűződik a magyarországi németek és szlovákok történetében. A németek esetében a malenkij robotra való elhurcolásra és a kitelepítésre, míg a szlovákok esetében a lakosságcseréről emlékeztek meg nemrég” – idézte vissza a mögöttünk hagyott hónapokat és éveket Heinek Ottó.
„A szimpózium egyik elképzelése az volt, hogy megismerjük: egy olyan város, mint Mezőberény, egy ilyen kisebb közösség életében miként tükröződik mindaz, amit a reformáció és az azt követő időszakok jelentettek, illetve hoztak.”
Az országos önkormányzat elnöke szólt arról, hogy a mezőberényi önkormányzat mellett a helyi német és szlovák önkormányzatok, valamint egyesületek is segítették a szervezést. Az eseményt az Országos Szlovák Önkormányzat, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Mezőberény városa, valamint a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszéke közösen hívta életre.
Külön szólt a Reformáció Kelet-Európában és A csehszlovák-magyar lakosságcsere szlovák szemmel című vándorkiállításokról, amelyeket a konferencia szünetében nyitottak meg, és amelyek kiválóan idomultak a tematikához.
Siklósi István, Mezőberény polgármestere kiemelte, példaértékűnek tartja, hogy a magyarországi szlovákok és németek egy helyszínen, egyszerre emlékeznek a közös múltra; olyan eseményekre, amelyek mindkét nemzetiség életét nagyban meghatározták.
„Köztudott, hogy a németek és a szlovákok békében élnek egymással az országban, egyszerre azonban ilyen módon még nem történt emlékezés mindkét nemzetiséget érintő sorsfordító esztendőkre” – húzta alá.
A polgármester kitért arra, hogy Mezőberény büszkén vállalja három nemzetiségű voltát, hiszen az évszázadok alatt kialakult együttélés eredménye a település fejlődése. „Bízom benne, hogy a következő évszázadokban is hozzájárul a nemzeti identitás a város előrelépéséhez” – tette hozzá.
A településvezető hozzátette, reményeik szerint a tanácskozás rengeteg új információval és megközelítéssel szolgált a résztvevők számára.
Közösségformáló evangélikus lelkészek
Köszöntötte a megjelenteket Wagner Márton, a helyi német nemzetiségi önkormányzat és Cservenák János, a mezőberényi szlovák nemzetiségi önkormányzat elnöke.
A szimpóziumon jó néhány előadás hangzott el. A jelenlévők képet kaptak a közösségformáló, 18-19. századi evangélikus lelkészek munkásságáról, a mezőberényi szlovákság protestantizmus őrzésében betöltött szerepéről, a város két világháború közötti etnikai és vallási életéről.
Több szempontból is szóba kerültek a kitelepülések és a kitelepítések, illetve ennek kapcsán arról is szó esett, hogy az evangélikus egyház miként lépett el a nem magyar anyanyelvű hívek érdekében a kitelepítés, illetve kitelepülés időszakában.