A hit nem magánügy

Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán arra szólított fel mindenkit, hogy ne engedje a hitét privatizálni, mert az nem magánügy. A reformációtól megújult ember életéből hitvallás, kultúra, tudomány, nemzeti karakter, nemzeteket összekötő közös hitvallás lett, mert a hit nem marad az ember belsejében, hanem kijáratot keres, formálja, gazdagítja maga körül a világot. Úgy fogalmazott: az igaz hit sosem marad meg az egyes ember lelkének belsejében, nem marad a templom négy fala között, hanem kiárad, formálja, alakítja, gazdagítja maga körül a világot. Az igaz hit mindig kultúrát teremt, az igaz kultúrában pedig mindig benne lakik a hit – mondta.

A hit nem csak személyes lelki nyereség, magányban elmondott ima, egyéni istentisztelet. A hit és a vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy, amely a publikus térbe tör, nyilvánosságot, publicitást akar, közösségi, társadalmi, nemzeti következménye van. Ne engedjük privatizálni a hitünket, részesítsünk benne másokat – mondta a miniszter, majd hozzátette: Ne engedjük, hogy a hitet kiszorítsák a családok életéből, az iskolából, a média világából, az országok, a települések vezetéséből, a házasság intézményéből, a közterekről, a közösségi szimbólumok közül, Európából.

Kiemelte: Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi viszont Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény és azon belül a református, evangélikus, baptista, pünkösdi, újprotestáns hit gazdagságát.
Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat – tette hozzá.
Mégis mi értelme az árral úszni? – vetette fel. Nyakas magyar keresztének ilyet nem kérdeznek – válaszolt.
Hangsúlyozta: Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk.

A kormányfő a keresztény értékekre helyezte a hangsúlyt

Orbán Viktor kálvinista miniszterelnökként állt a pódiumra, és örömét fejezte ki, hogy az egyházak vezetői felkérték arra, hogy elmondhassa, szerinte mit is jelent a reformáció a közügyekben az állam életében és a nemzetépítésben.

A miniszterelnök elmondta, hogy bár az embereket szolgálni nehéz feladat, de hálás a protestánsok és a katolikusok támogatásáért és imádságaiért. Hangsúlyozta, hogy a kormányoknál erősebb hatalom van. Nem a politikával, hanem Istennel kezdődött a világ, ő adott életet és helyet. De hozzátette, hogy az isteni ige arra tanít minket, hogy ne a véletlent vagy a sors szeszélyét lássuk abban, hogy itt ma Magyarország élén keresztény kormány áll, hanem érezzük benne Isten kegyelmének megnyilvánulását. „Valljuk és vállaljuk, hogy Magyarországnak a keresztényellenes és internacionalista kormányzások után keresztény és nemzeti kormányra volt szüksége, amely az addigi sodródás helyett irányt szabott.” A miniszterelnök kiváltságként értékelte, hogy a gondviselés ebben a megújulásban eszközként használta őket.

„Az isteni kegyelem gyengeségeinket kipótolta és hibáinkat elhordozta. Isten segítségét látjuk abban, hogy világerők ellenében még mindig állunk és állhatunk a lábunkon.” De hozzátette azt is, hogy a kormány által elmondottak nem egyházi tanítások. Erősítette azonban azt az elhatározást, hogy céljuk az egyházi élet, az emberi méltóság, a hitbeli közösségek, a családok és az egész nemzet védelme és ez nem feladat, hanem hivatás a részükről, amit a legjobb tudásukkal kell betölteni.

A kormányfő – aki egyben a Reformáció Emlékbizottság elnöke – azt is mondta, hogy a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége és a kormány az ebből rá eső részt vállalja.

Az Írás tanít arra, hogy a lelket ne játsszuk ki a testtel szemben – mondta Orbán Viktor. – Az anyagi gyarapodást nem szabad kijátszani a szellemi gyarapodással szemben. De a miniszterelnök szerint a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja. A kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, s akkor arra is törekszik, hogy szépen tudjanak élni, igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel.

Ehhez bizonyos lépések már megtörténtek: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel a Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága – mondta, majd hozzátette: A felismert igazság szabaddá tesz, megtapasztaltuk ezt lelki viharokban és megpróbáltatásokban. De azt, hogy miként lehet a felismert igazságot együtt maradva, közösen végezni, azt még gyakorolni kell. A végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is.
Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. (...) Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria – zárta szavait Orbán Viktor.

Gálaműsor Isten jelenlétében

A beszéd után Molnár Ferenc Caramel lépett fel,

majd Fassang László és Szokolay Dongó Balázs dzsessz improvizációjának összekötésével sor került a protestáns Himnuszok, így a Te benned bíztunk eleitől fogva és az Erős vár a mi Istenünk közös eléneklésére.

A magyar protestánsokat videóüzenetben köszöntötte Heinrich Bedford-Strohm, a Németországi Protestáns Egyház elnöke és Gottfried Locher, a Svájci Református Egyházak Szövetségének elnöke is.

Emellett visszatekintettek a jubileumi év legfontosabb, az emlékbizottság által szervezett eseményeire és programjaira – a január 6-i megnyitóra a Művészetek Palotájában, a Händel-oratórium bemutatójára, a Nemzeti Múzeum Ige-Idők kiállítására, a Kálvin téri köztéri installációra, a Zenei hitvallások koncertsorozatra, a középiskolásoknak szóló műveltségi vetélkedőre, vagy épp a Buda vári emlékforrásra.

Az ebédszünet után a Keresztmetszet zenekar koncertezett és Bánki Beni adott elő.

A délutáni, igen színvonalas, kulturális értékeket adó gálaműsorban minden egyes szóban, mozdulatban átélhettük Isten jelenlétét. Bényi Ildikó és Gundel Takács Gábor moderátorok, a reformáció nagykövetei vezették a délutánt, amelyben zenei részről nagy szerepet kapott a Kaláka együttes, Pálúr János és Tóka Ágoston orgonaművészek. Fellépett mellettük többek között Mező Misi, Szabó Balázs, Török Máté, Lovász Irén, Gryllus Dániel és barátai, az Experidance, a Vox Iuventutis debreceni gyermekkórus, a Pünkösdi Zene Misszió. Gyönyörű verseket hallhattunk Rajkai Zoltán, Lux Ádám, Quintus Konrád és Pap Katalin színművészek előadásában. Árva Bethlen Kata emlékirataiból pedig Kökényessy Ági színművésznő adott elő részleteket.

KÉPGALÉRIA: