Laborczi Dóra: ne mások mondják meg, miről beszéljünk

Szerintem a megélt reformáció egy nagyon fontos tulajdonságot tud adni: a fontos és a felesleges dolgok közti megkülönböztetés képességét.  Naponta rengeteg olyan hatás ér bennünket, amelyek nem a mi hétköznapi, valódi problémáinkról szólnak, hanem mások mondják meg, miről beszéljünk és mire figyeljünk. Nem arról, hogyan építsük, hanem hogyan romboljuk közösségeinket. Ilyenek a felülről generált gyűlöletkampányok, a különböző politikai játszmák. A pénz-, hatalom és pozíciószerzés, aminek az egyházak és a keresztény értékek is áldozatául eshetnek és súlytalan tényezőkké válhatnak. A megrendíthetetlen hit, melyet az evangélium és Jézus példájának követése ad – tesznek ellenállóvá ezekkel szemben. Ezek a reformáció alapjai.

Kovács Barbara: mi lesz az 501. évben?

A reformációi jubileumra tíz éve készülődünk. Számomra az a kérdés, hogy ha a felkészülésre ilyen nagy gondot fordítottunk, ennyi időt, energiát és pénzt szántunk rá, vajon milyen lesz az ünnep lecsengése? Mi lesz az 501. évben? Két utat látok: az egyik, hogy a nagy felhajtás után nagy lesz a csönd is. Olyan lesz, mint az ünnepek utáni depresszió: nem tudunk mit kezdeni magunkkal, amint elmúlik a csillogás. A másik út pedig, hogy szépen lassan elkezdődik majd egy sokkal hétköznapibb, egyszerűbb reformáció. Bízom benne, hogy az 500. év lezárása és az 501. elkezdése számvetéssel indul majd: mi az, amit eddig jól csináltunk és mi az, amiben változtatnunk kell. Azért örülök neki, hogy ennek az évnek a végéhez közeledünk, mert reményeim szerint egy sokkal őszintébb és csendesebb időszak fog elkezdődni, amelyben megszűnik a nyomás, hogy egymásra licitáljunk a programszervezésben és helyette jobban tudunk majd koncentrálni Isten igéjére és a gyülekezeteinkben élő emberekre.

A továbbiakat a KötőSzó blogon olvashatják.