– A reformáció 500. évfordulója alkalmából egy történelmi, fikciós drámát mutat be decemberben a Jókai színház. A darabot Pozsgai Zsolt írta és Seregi Zoltán rendezte. Mekkora valóságalapja van a történetnek?

– Nagyon sok. Valóban élt Békéscsabán, vagyis akkor még a kisebb lélekszámú Csaba területén egy Ábránfy család a három részre szakad Magyarország idejében. Az ő tulajdonukban volt egy vár a mai város területén. Ezt nagyjából be is tudják azonosítani a régészek: a Corvin utca és a Körös part határolta területen található. Ez a vár valóban elpusztult egy csatározás következében. Tehát vannak olyan hiteles tények, melyek a város történetéhez köthetők. Nyilván az írói fantázia egy kicsit feldúsítja a történetet, de nagyon próbálunk arra vigyázni, hogy senkinek a hitét ne sértsük meg, hiszen nem a vallással volt igazából probléma, hanem annak az intézményesülésével.

– Kutyej Pál evangélikus lelkész is közreműködött a próbákon. Mekkora segítséget nyújtott a jelenléte?

– Valóban rendkívül sokat segített nekünk. Mivel evangélikus lelkész pontosan tudja a liturgiáját egy-egy szertartásnak. A darabban például van egy esküvő is, de nagyon sokszor – a drámában megjelenő vallási ellentét miatt – vannak olyan kifejezések, amelyeknek nagyon pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy hitelesek legyenek.

– Karakterszerepekben, vígjátékban, drámában is egyformán otthonosan mozog. Hogyan érzi magát Ábránfy Katalin szerepében?

– Szép feladat megformálni Ábránfy Katalin összetett szerepét, mert egy nagyon erős asszony. Egyébként Katalin is egy létező személy volt, azonban a személyiségére vonatkozóan kevés adat maradt fenn. Így nekem abból kellett kiindulnom, amit Zsolt megírt. Nagyon izgalmas női szerepet szánt nekem, mert amellett, hogy kemény a karakter, egy végtelenül jó, empatikus lélek.

– A színház első stúdiójában rendező szakon kezdte tanulmányait, majd egyszerre járt rendező és színész szakra is. 1981 óta tagja a csabai színháznak. Sosem vágyott arra, hogy a fővárosban játsszon szerepet?

– Érdekesen alakult a pályám, mert többször volt arról szó, hogy más színházhoz szerződök. Volt olyan, amikor én akartam lépni, volt olyan, amikor engem hívtak, de valamiért ezek a tervek mindig meghiúsultak. Általában ekkor kaptam egy olyan szerepet, amit nem tudtam visszautasítani. Nagyon fontos, hogy az ember minden korban eljátssza azt a szerepet, ami az életkorának megfelelő, hiszen ezek érlelik a színészt. Lehet ücsörögni nagyon jó társulatoknál, neves csoportokban, de ha nem játszik az ember jó szerepeket, az szakmailag elvesztegetett idő.

– Az Ön nevéhez fűződik a Mindentudás Színház Egyeteme sorozat életre hívása, ahol a házigazda szerepet is betölti. Immár hatodik éve minden hónap első hétfőjén meghívására neves előadók fejtik ki gondolataikat a művészet szerepéről és jelentőségéről. Mit adott Önnek a sorozat?

– Az egyetemi évek segítettek abban, hogy más nézőpontból is tudjam szemlélni a világot. Ne csak szakmabeli barátaim legyenek, hanem olyanok is akik az élet más területén dolgoznak. Persze a színház, a művészet szeretete összeköt bennünket. A művészet szerepe az – a görögök szerint -, hogy segítsen elviselni az élet megpróbáltatásait. A színházi előadások is ehhez adhatnak erőt. S talán másokat is érdekelhet művészetfilozófiai és esztétikai kérdések. Ezzel a céllal indult a Mindentudás Színházi Egyeteme. Az első két évad előadásait tartalmazó tanulmánykötet idén augusztusban jelent meg.

A Szellemúrnő története Békés megyében játszódik

Békéscsaba külvárosában van egy utca: a Kastély utca. Mára már csak alig páran tudják, a környéken egyszer itt az Ábránfy család kastélya állt, és egy családon belüli küzdelem folytán porig égett. Állítólag azóta is a környéken kószál a „Szellemúrnő„, Ábránfy Katalin, és a lánya, Zsófia. Pedig ennek a történetnek már 470 éve.

1541-ben Ábránfy Katalin útra kel Wittenbergába, ahol a lánya, Zsófia a híres „Fekete kolostor-ban” tanul, mert hírét vette, hogy a lány veszélyben van. Luther idején járunk, a katolikus egyház visszaél hatalmával, a papság gátlástalan cselekedeteiről szól minden. Az asszony az utolsó pillanatban érkezik, hogy megmentse a lánya tisztességét, és elhozza onnan. Wittenbergában találkoznak Luther Mártonnal, akivel Ábránfy Katalin már régóta levelezik. Az európai erkölcsi állapotok, találkozása Lutherrel arra indíttatják, hogy hazatérve Békéscsabán és környékén megszervezze a reformáció első közösségeit, felépítse az első templomokat…