Concordantz – ez a ma már alig használt szó áll az előadás fundamentumául szolgáló kötet borítóján. Ez a szó leginkább a szívek egybecsengését jelenti, ellentétben a manapság leginkább a közéleti viták lezárásánál használatos konszenzus kifejezéssel, mely egyetértést, nézetazonosságot jelent – mondta az alkalmat bevezető áhítatában Fabiny Tamás püspök, a BESZ házigazdája. A Bibliában leírt szeretetközösség, a jó és a rossz összekapcsolódó egysége vagy az a szeretet/közösség, ahogyan Jézus barátainak nevezi tanítványait, ezek mind a szívek összecsengésének ékes és egyértelmű bizonyítékai – mondta a püspök, akinek bevezetőjét a tizennégy éves Téglásy Kristóf gitárjátéka zárta.
Fájdalmasan rövid pálya adatott az 1502-ben született és 46 évesen meghalt Perényi Péternek – mondta Téglásy Imre. Magyarországon fájdalmasan hiányzott a harmónia ebből a korszakból, a szívek nem összecsengtek, hanem sokkal inkább széttartottak, az 1542-ben Buda védelménél is a had élén szolgáló Perényi pedig ebben a zaklatott történelmi közegben kereste a harmóniát a hazával és Istennel – fogalmazott az előadó. Az egykori államférfi életpályájának főbb állomásait ismertetve Téglásy Imre felsorolta az egykori koronaőr és temesi bán küzdelmeit a törökkel; 1526-os összecsapását Szulejmán szultánnal; Szapolyai Jánostól, illetve a török portától elszenvedett többszöri fogságát; valamint azt, hogy őt és az országot egyaránt megzsarolva a török még Perényi fiát, Ferencet is túszul ejtette. Az előadó beszélt arról, hogy Perényi Pétert alaptalan, árulást sejtető vádakkal illették, perbe fogták, és bizonyítékok, illetve tárgyalás nélkül elítélték, majd 1542-től 1548-ig Bécs mellett nehéz fogságba vetették.
Rabsága keserű éveiben kezdett el Perényi Péter tudós alapossággal foglalkozni a Bibliával, párhuzamokat, összecsengést, azaz concordantzot keresve az Ószövetség és az Újszövetség fontos történetei között. Rövid versekben mutatott rá a bibliai históriákban felfedezett párhuzamokra, s szövegeihez kivételesen szép, igényes illusztrációkat készített Albrecht Dürer tanítványa, Augustin Hirschvogel német rajzoló, rézmetsző, a maga idejében „képírónak” is mondott művész. A versekből és a metszetekből összeállított, pazar könyv végül csak két évvel Perényi halála után látott napvilágot, s alig ötven példány készült belőle. Az egyelten, máig fennmaradt kötetet ma Bécsben őrzik.
A Perényi által kiválasztott és párhuzamba állított bibliai történetek verses elemzésein átsüt a Luther Márton mellett a reformáció elindításában meghatározó szerepet játszó Philipp Melanchthon szellemi hatása – mondta az előadó. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen az akkoriban Wittenbergben tanuló magyar, főleg erdélyi származású diákok leginkább Melanchthon szemináriumait látogatták, így a hazai reformáció főbb képviselőinek gondolkodását az ott és tőle szerzett ismeretekre alapuló világszemlélet határozta meg.
Perényi – sok egyéb mellett – Dániel könyvének históriáját vetíti rá saját korára, amikor a birodalmak átalakulnak, az antikrisztus a török képében ront rá a keresztény civilizációra, és hozza mindinkább közel a világvégét. Perényit érthetően megviselte, hogy túszul ejtett fia eltörökösödve tért vissza hazájába, ráadásul a hódító muszlim sereget erősítve, azt pedig az apa kifejezett csapásként élte meg, hogy őt ezért is vádolták meg igaztalanul árulással. Saját sorsát Kritsztus szenvedéseihez hasonlítva élte meg, ugyanakkor, például Eger vára falainak megerősítésével, felmérhetetlen szolgálatokat tett a hazának – mondta Téglásy Imre irodalomtörténész.
Az előadást itt-ott megszakítva a Tabulatúra együttes – Hubert Henriett, Rossa Levente Bors és Bencze Balázs – Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeinek megszólaltatásával idézte meg a kort és Perényi Péter alakját.