Többek között a pályakezdésről, a versírásról, a társművészetek egymásra hatásáról és a Biblia személyes és művészeti szerepéről is beszélgetett egymással Villányi László és Szabó T. Anna. „A költészet kínálja a legmagasabb szabadságfokot” – írta a Vigília kiadónál megjelent Voltaképpen című kötetében a győri Műhely folyóirat főszerkesztője, aki a szabadság és a szabadság hiányának kérdéséről elmondta, hogy a belső szabadság keresése és feltárása a költészetben az egész világirodalom színterén meghatározó. Villányi László az elődök műveire is utalva a politikai szabadság fölé helyezte a lelki szabadságot: „A belső szabadság a fontos! Az ember belül szabad lehet, abba senki nem szólhat bele. Hiába jött a rendszerváltás, hiába változik a hatalom, a belső szabadság tiszta maradhat.” Szabó T. Anna József Attilát idézve – „Az én vezérem bensőmből vezérel!” – hangsúlyozta, hogy „ott van szabadság, ahol bizalom van! Nem kell szeretni, az már nagyon nagy szó, a bizalom sokkal fontosabb.” Kolozsvárról, a diktatúrából Magyarországra történt költözéséről és annak a pályájára tett hatásáról a költőnő elmondta: „Nagyon meghatároz a nyelv. (…) Ez annak is köszönhető, hogy mennyire fontos volt a családon belül az anyanyelv. Többnyelvű környezetben nőttem fel, máig a versek muzsikája és a nyelvek dallama fontos nekem. Ezért lehettem zenei indíttatású költő.”

Gondolatok a kortárs művészetről

Az ókori görög költő, Szimonidész gondolatának szellemében – „A költészet beszélő festészet, a festészet néma költészet.” – a társművészetek hatásáról a beszélgetőpartnerek elmondták, hogy komolyzenei, film- és jazzélményeik meghatározóak, de a kortárs képzőművészet és fotóművészet is nagy hatással van rájuk. Olyan inspirációt nyernek belőlük, mely többször is megjelenik a saját műveikben. Erre példa Villányi László Folyótól folyóig című kötete is (itt a költő pályatársaknak és szellemileg rokon elődöknek ajánlotta versciklusát) vagy azok a kiállítások, irodalmi és zenei performance-ok, melyeknek maguk rendszeres megnyitói vagy közreműködői. A kortárs líra kérdéséről a költők megosztották, hogy nem érzik, hogy konkurencia lennének, sokkal inkább bíznak abban, hogy egymás ihletőivé válnak. A beszélgetőtársak kitértek a fiatalabb költőnemzedék által képviselt újító szellemiség pozitívumaira is.

Biblia

„A Bibliát mindig ceruzával a kezemben olvastam, megjelölve az általam költészetnek gondolt sorokat, mert hát a Biblia: költészet (is)” – fogalmazott Időközben című írásában Villányi László. A Műhely főszerkesztője szerint a költészet olyan magas szinten jelenik meg a Bibliában, hogy általa hitbéli élményt is kap az ember. Mint mondta, elképzelhető, hogy valaki „nem feltétlenül a hitbéli tanítások felől érkezik a hithez, hanem a költészet felől”. A költők elmondták, hogy a bibliafordítások meghatározók a számukra. „A nyelvben való hitemet is megalapozta a bibliaolvasás. Először áttételeken keresztül ismerkedtem meg a Szentírással. A templomban a Károli-fordítást hallottam, és gyönyörű volt” – mondta gyermekkori élményeit is felelevenítve Szabó T. Anna.

Az est az Ars Sacra fesztivál megnyitójára írt, Az ég zsoltára című Szabó T. Anna-vers szerzői felolvasásával zárult.
 

A disputa az Asztali beszélgetések YouTube-csatornáján megtekinthető: