Réthelyi Orsolya köszöntését követően Fabiny Tamás elnök-püspök Andorka Eszterről személyes hangon szólt a hallgatósághoz. „Amikor az egyház vezetésében, az országos presbitériumban gondolkodtunk arról, milyen módon állíthatnánk emléket számára, valaki azzal a javaslattal állt elő, hogy nem valamiféle díjat vagy emlékplakettet kell készíteni és azt évről évre kiosztani, hanem az ő szellemiségét leginkább a cselekedetekkel kellene megbecsülnünk, az ő esélyegyenlőséget, elesetteket, szenvedőket, rászorulókat figyelő magatartása ugyanis arra ösztönöz bennünket, hogy ilyen projekteket támogassunk.”

Majd a püspök egy fotót mutatott, melyen egy „mágyós” (a magyar állami gondozott gyermekek otthonának szlenges rövidítése) táborban Esztus fogadásból éppen felemelte az egyik résztvevőt. „A tolerancia azt jelenti, hogy valakit felemelek, valakit magamra veszek. Íme az Isten báránya, aki elveszi (hordja, felemeli) a világ bűneit. Fel lehet emelni egy könyvet, fel lehet emelni a bűnösöket és fel lehet venni mások terheit, azokét, akik rászorulnak, akiket mások leírnak. Harminchárom éven át ezt tette Esztus. Mi is megpróbálhatjuk az ő példáján ezt” – mondta a püspök, majd Esztus temetésére utalt, ahol koporsóját fogadott fiai vitték a vállukra véve. „Azért találtuk ki ezt az Andorka Eszter Programot, hogy továbbvigyük az örökségét” – zárta gondolatait Fabiny Tamás.

Szász Gizella Andorka Eszter mozgalmas életét képes bemutatóban tárta a hallgatóság elé, majd Kézdy Pál, az AEP kuratóriumi tagja ismertette az egyház új támogatási programjának részleteit: „Andorka Eszter evangélikus lelkésznő életét Krisztus követőjeként az elesettek megsegítésének szolgálatába állította. Az egyház által létrehozott támogatás célja olyan kezdeményezések támogatása, amelyek az Andorka Eszter által mutatott példát folytatva tevékenykednek az elesettek megsegítéséért, az előítéletek leküzdéséért, és tevékenységükkel elősegítik az egyház aktív társadalmi jelenlétét. A támogatandó célcsoportok és témák sorában kiemelten szerepelnek: a) állami gondozottak (utógondozás is), b) fogyatékos emberek, c) romák, d) hajléktalanok, e) beteg emberek, f) menekültek, g) a környezetvédelmi, illetve ökotémák” – áll a program leírásában. A héttagú kuratóriumban négyen MEVISZ-delegáltak, és az Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoport és az Evangélikus Hittudományi Egyetem is képviselteti magát. Mindannyian fontosnak tartják még, hogy a támogatott programok találkozási pontokat teremtsenek a támogatók és támogatottak között. 

A megemlékező találkozó zárásaként a megvalósult projektek bemutatása következett: az Élményekkel Lelkünkért, Egymásért, Kultúránkért Egyesület sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő gyerekek és családjaik számára szervezett rendezvényeiről Vigh Laura elnök számolt be. Céljuk, hogy a közösségi eseményeknek (piknik, kirándulás, kiállítás, csapatversenyek) köszönhetően a résztvevők társadalmi elfogadottsága növekedjen.

A Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség a nehéz helyzetű, etnikailag és kulturális tekintetben is roppant heterogén nyolcadik kerületben nyitott és befogadó közösségként változatos lehetőségeket nyújt az újonnan érkezetteknek a bekapcsolódáshoz. A programok kibontakoztatásához az Andorka Eszter Program új lendületet adott. „A közös étkezésen túl a közös imádság, éneklés, kötetlen beszélgetés és az alkalom után játék határozza meg az együttlétet” – számolt be Liszka Viktor lelkész. – „Folyamatosan keressük a nyitás lehetőségét gyülekezetünkben. A főzésben önként jelentkezők segítenek, van, amikor középosztálybeli polgár, van, amikor hajléktalan készíti az ételt. A szemünk előtt hullanak le az előítéletek. Fontos megjegyezni, hogy itt nem ingyenkonyháról vagy melegétel-osztásról van szó, hanem a másik ember megismerése a cél. Jézus asztalánál kompániává, kenyérközösséggé válik minden alkalom. Ez az a keresztény közösség, amely egymás békés elhordozásához vezet” – hangsúlyozta a lelkész.

Románné Bolba Márta arról is beszélt, hogy a Mandák Házban lévő alkalmakon az Evangélikus Diakónia Integrációs Szolgálatának ügyfelei, menekültek és hajléktalanok is otthonra leltek. 

A Perbál Építőtábor 2017 projektre egymillió forintot szavaztak meg. Kemes-Hári Balázs DLA építész, egyetemi adjunktus (BME Középülettervezési Tanszék) fontosnak tartja, hogy az építészeti kutatásnak gyakorlati terepet szervezzen olyan területen, ahol építészként valós kihívásokkal találkozhatnak a hallgatók. Perbálon a gyermekotthonban 2016-ban járdát építettek, és egy kisebb házat felújítottak. Az építkezés során nemcsak az intézmény lakóinak élete változott meg, hanem az érzékenyítés hatására az építészhallgatók is megtanultak úgy gondolkodni, hogy azonosulni tudjanak a kihívásokkal. A projekt 2018-ban folytatódik, szintén egymillió forintból további építkezéseket szeretnének megvalósítani a gyermekotthon területén.

Az idei további nyerteseket Bence Orsolya kuratóriumi tag mutatta be. Támogatják a Pom-pom bábcsoport Tavaszünnep projektjét, akik a százötvenezer forint támogatásból hátrányos helyzetű gyerekek számára szerveznek bábfoglalkozásokat.

A Szellemi Sérült Testvéreinkért Alapítvány Tanulmányút egy permakulturális gazdaságban lakóotthonban élő, szellemi sérült emberek számára című projekttel pályáztak. Százötvenezer forint támogatást kaptak, amelyet lakóotthonban élő szellemi sérült emberek utaztatására fordítanak, hogy megismertessenek velük egy gazdaságot.

A Veled Önállóan A Fogyatékossággal Élők Önrendelkező és Önálló Életéért Alapítvány a fogyatékos emberek minél önállóbb, önrendelkezőbb életéért szeretne tenni, az érintettek tudatos állampolgárrá nevelésére, a többségi társadalom érzékenyítésével. A Hiedelmek helyett ismeretek elnevezésű projektben pályaorientációs workshopot szerveznének középiskolásoknak, megmutatva, hogy bármely foglalkozási területen érdemes fogyatékkal élő embereket is alkalmazni, erre ötszázezer forintot kaptak a kuratóriumtól. 

Az Andorka Eszer Program várja a további pályázatok benyújtását. A következő pályázatot 2018. október 31-én írják ki, és biztatnak mindenkit, hogy hívják fel a figyelmet erre a lehetőségre.