A ’80-as években még B. Tóth László Poptarisznyáját hallgattam a rádióban, aztán a ’90-es években Beatles-lemezeket gyűjtöttem, egy barátommal együtt másoltuk a kazettákat a Pearl Jamtől a Queenen át az Európa Kiadóig. Gimnáziumi kedvenc lemezem egyértelműen az R.E.M. Automatic for the People albuma volt, ami szerintem a kategóriájában a mai napig az egyik legerősebb zenei anyag. Természetesen meghatározó volt a U2-val való találkozásom, és az azóta is tartó „Sting-szerelem”.

Most az „ünnepi félév” lezárásával egy olyan válogatást szeretnék mégis megosztani, amelyben már nemcsak ezek a karakterformáló elemek szerepelnek, hanem frissebb slágerek is, külföldi és magyar feldolgozások, amelyek az utóbbi időben valamilyen módon inspiráltak, megérintettek, elgondolkoztattak, megragadtak.

Mivel abszolút kapcsolati embernek tartom magamat, ezért a legtöbb dalhoz, lemezhez kötődik egy arc, egy találkozás is.

Azt kívánom a hallgatóknak, hogy az előttünk álló időszakban mi is tudjunk úgy tekinteni akár horizontális, akár vertikális irányú kapcsolatainkra, hogy küzdelmeink, hitünk, reménységünk új lendületet kaphassanak.

Tovább a KötőSzó blogra.