– Amikor jeleztem, hogy a játék lesz magazinunk témája, azt is kérdeztem Öntől, mi a véleménye: a sakk vajon játék-e?

– És én azt feleltem, hogy a sakk nem játék, hanem sport. De van, aki tudománynak tartja. Ám szerintem mégis leginkább művészet.

– Egy korábbi interjúban pedig egyenesen azt nyilatkozta, hogy „ajándék az emberiségnek”.

– Igen, ezt most is tartom. Akár sportnak, akár művészetnek tekintjük, ajándék.

– Mikor lett ez az ajándék az élete részévé, miként ismerkedett meg vele?

– Valóban játékként indult minden: otthon, Zalaegerszegen egyszer az öcsémmel sakkot kaptunk karácsonyra a szüleinktől, így kezdődött. Egyébként hobbiszinten az apám és a nagynéném is sakkozott, de igazából a szüleim is és én is azt szerettük volna, hogy zenész legyek, hegedültem.

– Azt olvastam, hogy a zene, pontosabban az éneklés szeretete az egész életét végigkísérte.

– Több mint harminc évig jártam énektanárhoz, ma is énekelek, és rendszeresen fellépek. Amikor versenyeztem, az éneklés volt az, ami kikapcsolódást jelentett a számomra és feltöltött.

– Mely stílust vagy stílusokat részesített, illetve részesít előnyben?

– Csakis a klasszikusokat, természetesen. Elsősorban a német dalirodalmat kedvelem. Öt nyelven adok elő: magyarul természetesen, németül (magam is német származású vagyok, a család a Szudéta-vidékről ered), oroszul, olaszul és franciául.
A zene nagyon fontos volt az életemben, de végül a sakk győzött. A sakk és a muzsika világa különben sem idegen egymástól. Erkel Ferenc, a híres zeneszerző, karmester és zongoraművész sakkmester is volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítóját és első elnökét tisztelhetjük benne.

– Mi a véleménye, kiből lehet, kiből lesz jó sakkozó?

– A logikai gondolkodás mellett szükséges még a szenvedély, a belefeledkezés, a játékosság és az öröm. És persze az, hogy valaki tudja, mi ennek a játéknak a lényege.

– Mi a lényege?

– Természetesen a győzelem (nevet), és az összhang a figurák között. Ezért is volt számomra komoly dilemma pédául az, hogy szabad-e imádkozni a győzelemért. Római katolikus lévén még egy etikaprofesszort is megkérdeztem erről a Pázmány-egyetemen, aki azt mondta, hogy a győzelemért szabad imádkozni; Papp László birkózóról is köztudott, hogy imádkozott a mérkőzések előtt, így én is nyugodtan fohászkodtam egy-egy megmérettetést megelőzően. Mivel a sakk voltaképpen hadijáték, „elkél a felülről jövő segítség”.
Néhai Vántus István zeneszerző teóriája szerint egyébként a sakkot egy indiai zenész találta fel azért, mert a sakktáblát egyfajta tabulatúraként használva örökítette meg a zenei motívumokat.
Én inkább azt mondanám, hogy a sakk egy indiai hadijáték volt, mert a figurák elnevezése ezt támasztja alá. A futár oroszul szlon, ami elefántot is jelent. Az elefánt Indiában harci eszköz volt. A futár angolul bishop, vagyis püspök, mert a püspökök valamikor nagy harcosok voltak. Németül pedig Läufer a futár, vagyis az a valaki, aki hozza-viszi az üzeneteket a fronton.
A bástya németül Turm, azaz torony, tehát itt is félreérthetetlen az utalás. A királynő elnevezés a franciáktól származik, ennek a figurának vezér volt az eredeti neve.
A stratégia és a taktika is mind-mind katonai kifejezések. A legjobb hadvezérek mind kiválóan tudtak sakkozni, viccesen szokták is mondani, hogy a francia hadvezér, Bonaparte Napóleon azért veszítette el az orosz hadjáratot, mert Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov orosz tábornok jobban sakkozott, mint ő.

– A készségekre visszatérve: a jó sakkozónak talán még szüksége van arra is, hogy valaki több lépést is lásson előre, gondolom.

– Erre a következő történetet tudom elmesélni: amikor néhai Vaszilij Vasziljevics Szmiszlov orosz világbajnok sakkmestertől megkérdezte egyszer egy zsurnaliszta, hogy hány lépést lát előre, ő így válaszolt: Egyet. Mire az újságíró: Hogyhogy csak egyet? És a felelet erre így hangzott: Mert tudom, hogy az a legjobb lépés.
Visszatérve az eredeti kérdésére: a sakk valahol az idegek sportja. Ez egy nagyon kemény harc, ha az ember egy versenyen napokon keresztül keményen koncentrál.

– És vélhetően sokat is gyakorol valaki egy-egy komolyabb megmérettetés előtt.

– Természetesen. Magam is napi nyolc órát gyakoroltam annak idején. Hiszen – mint említettem – az ember azért játszik, mert nyerni akar, és a nyeréshez hozzátartozik a gyakorlás.

– Szellemi és fizikai igénybevételt is jelent a sakk.

– Igen, hiszen az egész ember benne van.

– Ön miként szerezte és őrizte meg a szükséges lelki-szellemi kondíciót?

– Intenzíven sportoltam, futottam, teniszeztem, bár ez utóbbiban nem voltam túlságosan sikeres, mert mint minden sakkozó, általában én is sokat beszéltem, és a teniszpartnerek a pályán ezt nem szerették.

– Sokat beszélt...? Azt gondoltam volna, a sakkozók inkább csendes, befelé forduló emberek.

– Négy-öt óra csend után az ember alig várja, hogy megszólalhasson. A játszmák után hasznos kiértékelni, átbeszélni a játékot, eszmét cserélni az esetleges hibákról és rossz, kevésbé szerencsés lépésekről, arról, hogy mi lehetett egy-egy vesztés oka. Lényeges, mert fontos, hogy őszinték legyünk önmagunkkal, és szembesüljünk azzal, hogy megvannak a magunk korlátai. A komoly eredmények eléréséhez az embernek tisztában kell lennie önmagával, az ars poeticájával.

– És mi az Ön hitvallása, életmottója?

– Fontos számomra az, hogy tisztességes legyen a játék. Ezért sem kedvelem túlzottan a számítógépes sakkot, mert az lehetőséget nyújt az esetleges csalásra. Amit még szem előtt tartottam, az volt, hogy bármilyen ellenszenves is volt az ellenfél, soha semmilyen nemtelen eszközt nem használtam vele szemben. Egy-egy elkerülhetetlen vereséget pedig úgy fogadtam, mint egy lehetséges eszközt, amelyen keresztül Isten akar tanítani.

A cikk 2018. márciusában megjelent a Híd magazinban. A szerkesztők engedélyével közöljük. 

Sakkfigura

Egyszerű sakkfigurád vagyok
én Neked, Uram,
lovad, parasztod, futód,
amit akarsz, ahogy akarod.

Sosem akartam király lenni,
bástyának se lennék jó, tudom,
de jó a Te kezedben lenni,
s odaállni, ahova akarod,
ahová bölcs gondolataid
vezényelnek, s veszteg maradni, míg
kegyelmesen új jelt nem ád kezed.

Vidd velem győzelemre gondolataidat!
S ha néha netalán
ki is ütnek démoni erők,
végy kegyelmes kezedbe újra,
rendelkezz velem!

Egyszerű sakkfigurád vagyok
én Neked, uram!

Füle Lajos