A kulturális örökség napjai országos megnyitó ünnepségét szeptember 14-én tartották a Parlament Vadásztermében. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár ezen az alkalmon adta át a nemzeti jegyzékre kerülést kihirdető miniszteri dokumentumot Koltay Erika néprajzkutató, muzeológusnaknak és Németh Mihály lelkésznek mint a közösségi felterjesztés benyújtóinak.

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke szeptember 14-én a következő elemekkel bővült: pünkösdi templomdíszítés Maglódon (evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokás), magyar vadászati hagyomány, a szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyománya, valamint a lipicai lótenyésztés Magyarországon.

Az alábbiakban a Szellemi Kulturális Örökség igazgatója, Csonka-Takács Eszter által írt méltatásból idézünk:

„Pünkösdi templomdíszítés Maglódon – Evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokás

A maglódi pünkösdi templomdíszítés hagyományát az 1700-as évek legelején a Felvidékről érkezett szlovák evangélikus családok hozták magukkal. Ez a hagyomány azóta is jelen van a közel 850 főt számláló Maglódi Evangélikus Egyházközség életében.

Pünkösd szombatján a templomba fiatal nyárfákat állítanak, melyeket hímzéssel díszített kendőkkel, gyakran generációkon át örökölt keszkenőkkel ékesítenek. Piros szalagokkal, piros virágokkal díszítik az oltárt és a padok végét. A »zöldágazás« olyan variánsáról van itt szó, amely a közép-európai agrártársadalmak ünnepeinek kifejezésére szolgáló eszközkészletből merít, mégis sajátos az ágak kendőkkel való díszítése. A pünkösdvasárnapi istentisztelet szlovák–magyar nyelven zajlik, a gyülekezet számos tagja népviseletben vesz rajta részt.

A hagyomány megőrzése és továbbadása érdekében közreműködik a Maglódi Evangélikus Egyházközség, Maglód Város Önkormányzata, a Maglód Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a hagyományőrző civil szervezetek (Maglódi Nők Klubja, Roszicska Hagyományőrző Egyesület, Maglódi Kacamajka Folklór Egyesület, Maglódi Nyugdíjas Közhasznú Egyesület). A Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény kiállítások, előadások szervezésével, kiadványokkal biztosítja a szokás ismertségét. 

Az örökségelem úgy tart fent egy hagyományt, hogy nemcsak kifejezi a vallási gyakorlatot és az etnikai hovatartozást, hanem a fiatalabb generáció számára is biztosítja annak átélhetőségét. A közösség életében a hagyomány erős identitásképző erővel bír, valamint az összetartozás érzését is fokozza. Az elem nemzeti jegyzékre vétele erősíti a pünkösdi templomdíszítés hagyományának fennmaradását és továbbadását.”

Az átadóünnepségen jelen voltak: Kérges László, a Maglódi Evangélikus Egyházközség felügyelője, Maglód Város alpolgármestere, Tabányi Pál, Maglód Város polgármestere és Varga Zoltán, a maglódi Szeberényi Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény vezetője.