Politika és katolicizmus kapcsolatáról beszélgetett a Párbeszéd Házában szeptember 12-én Török Csaba teológus, egyetemi tanár, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) televíziós referense és Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszékének vezetője, Bölcsészettudományi Karának volt dékánja. Az Eötvös József Csoport által szervezett kerekasztal-beszélgetést Sólyom László volt köztársasági elnök vezette, aki bevezető gondolataiban sok izgalmas kérdést vetett fel, elsősorban a keresztény kultúra kérdéskörével kapcsolatban – olvasható a Magyar Kurír beszámolójában.

Sólyom László kiemelte, hogy a keresztény kultúra védelme a magyar Alaptörvénybe is bekerült. Idézte azokat az érveket, amelyek ezt a kitételt alátámasztják – hogyha nem vigyázunk, Európa nem keresztény kultúrájú, hanem multikulturális, kevert népességű, kevert társadalmú kontinens lesz, ami csak egy átmenet, egy katalizátor-időszak, mert a későbbiekben a muzulmán kultúra és a muzulmán civilizáció lesz az, amelyik uralja majd térségünket. A volt köztársasági elnök szerint ugyanakkor elsősorban azt kellene tisztázni, mit jelent valójában a keresztény kultúra. Ennek meghatározásánál a szabadságot, a biztonságot, az emberi méltóságot, a nők egyenjogúságát szokták említeni, hozzátéve a hagyományos családmodell védelmét. Sólyom László szerint azonban ezek az értékek – az utolsó kivételével – minden európai országban elfogadottak, függetlenül attól, hogy a kereszténységről mi a felfogásuk. A volt köztársasági elnök úgy látja, hogy nem lehet megfeledkezni arról a három évszázadról sem, melynek során a szekularizáció hatott az európai gondolkodásra. Vagyis az Alaptörvény azt a keresztény kultúrát védelmezi, mely sokkal inkább szekulárisnak nevezhető.

A továbbiak a KötőSzó blogon olvashatóak.