A patinás istenháza szépen megtelt az ünnepi alkalomra: eljöttek a település másik, szlovák gyökerű egyházközösségének és a többi keresztény felekezeteknek a tagjai is. A sok viszontagságot megélt, Békés megyei gyülekezet lelkésze, Lázárné Skorka Katalin emlékeztette a megjelenteket, hogy van miért hálát adniuk ezen a különleges alkalmon: Isten segítségéért, kegyelméért, áldásaiért, életünk minden napján kapott testi-lelki ajándékaiért.

A lelkésznő felidézte július 29-ét, amikor egy hatalmas vihar kárt tett a toronysisakban. A szél eltörte a császárfát, amely a réz csúcsdíszt tartotta, így leszakadt az alatta lévő zsindelyszoknya és a ráillesztett villámvédelem is. A teljes helyreállítás komoly anyagi terhet és nagy szakértelmet kíván. A hálaadó istentiszteleten a torony és eszközei felújítása mellett az adománygyűjtést a harangok és az óraszerkezet felújítására is meghirdették. 

Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke Mt 6,34 alapján szólt a megjelentekhez: „Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” Arról beszélt, hogy örök emberi, de valójában pogány szokás a holnap bizonytalansága felett aggodalmaskodni, állandó félelemben élni. Maga Jézus tanítja az őt követőket, hogy mindig a mai nap legyen az első számukra. Ő nem akarja, hogy a ma terhei mellé hozzávegyük a holnapét, mely bizonytalan. Egynapi erőnk egy nap terheire elég, és Isten bölcsen, részleteiben akarja elhordoztatni velünk. 

Az istentisztelet úrvacsorai közösséggel ért véget.