A korábbi cikkünk itt olvasható.

AKiVa programot a Turkui Egyetemen dolgozták ki, és hatékonyságát nagymintás, tudományosan megalapozott kutatással bizonyították. Finnországban a program igen népszerű: az ország összes állami általános iskolájának kilencven százalékát tartják nyilván a programot megvalósító intézményként. A kutatások szerint a KiVa program alkalmazása csökkenti a bántalmazások számát, elősegíti, hogy kevesebben váljanak verbális, kapcsolati, fizikai, illetve internetes bántalmazás áldozatává. Ezenkívül az érintettek arról számoltak be, hogy pozitív hatást gyakorolt az iskola diákok általi megítélésére, a tanulási motivációra és az iskolai teljesítményre.

Szemlélőkből védelmezők

A Békés iskolák programot a pszichológusként dolgozó Horgász Csaba ismertette meg Magyarországon 2006-ban, amikor az iskolákban tapasztalt erőszakjelenségekre keresett megoldást, és rátalált Stuart W. Twemlow és Frank C. Sacco programjára, amely hosszú távú megoldást jelenthet az agresszió megelőzésére, illetve segítheti, hogy az érintettek elsajátítsák az iskolai konfliktusok békés rendezésének módját.

A szemlélet lényege, hogy az iskolában tapasztalható agresszív megnyilvánulásokat, a bántalmazást az iskola légköréből, az egész iskolára kiterjedő kapcsolati rendszerek sajátosságaiból vezeti le. Eszerint minden bántalmazás három szerep kölcsönös meglétét és egymásra hatását feltételezi: bántalmazóra, áldozatra és szemlélő közönségre van szükség.

A legfontosabb elem annak felismerése, hogy a bántalmazás kimenetelét a szemlélők hozzáállása határozza meg. Ők azok, akik uszítással vagy passzív bámészkodással jóváhagyják és felerősítik a bántalmazást, hozzájárulnak negatív kimeneteléhez. De rajtuk áll az is, hogy aktív beavatkozásukkal, a bántalmazó magatartás elutasításával és az áldozat védelmezésével elejét veszik-e a bántalmazásnak.

Az ENABLE (European Network Against Bullying in Learning and Leisure Environments – a tanulási és szabadidős környezetben fellépő megfélemlítés elleni európai hálózat) célja, hogy a szociális és érzelmi készségek fejlesztésével, valamint a kortárs segítés hangsúlyozásával előzze meg az iskolai bántalmazást.

Az ENABLE-t alkalmazó tanárok a program keretében megtartandó iskolai foglalkozásokon változatos munkaformákat és oktatási módszereket alkalmazhatnak, miközben nem kell jelentősen eltérniük a hagyományos óravezetéstől. Munkájukat segédanyagok – filmek, képek, alkalmanként powerpointos diabemutatók, illetve tanári és szülői kézikönyv, részletes óravázlatok, további gyakorlatjavaslatok – is segítik.

A központi gondolat itt is a bántalmazó-áldozat-szemlélő szerepkörök megléte, a potenciális szemlélők védelmezővé válása és a szociális készségek általános fejlesztése. Kétféle tematika áll rendelkezésre a programban: az úgynevezett SEL-modul (social emotional learning – társas-érzelmi készségek fejlesztése) és az AB- (anti-bullying) modul.

A SEL-modult olyan csoportoknak, közösségeknek, iskoláknak ajánlják, ahol:

• súlyos bullying tapasztalható az osztályban;

• várhatóan nagy a résztvevők ellenállása;

• kevés a tapasztalat a nem hagyományos órakeret alkalmazására;

• igény van a szenzitív témák didaktikusabb feldolgozására;

• a diákoknak érzékelhetően nagy szükségük van általában az önismeretük fejlesztésére.

Az anti-bullying modul ott alkalmazható sikeresen, ahol:

• van előzetes tapasztalat vagy fogékonyság szenzitív témák explicit feldolgozására;

• lehetőség nyílik nagyobb intenzitású feladatokra.

Tanárok-diákok együtt

Természetesen nem csupán rendszerszinten lehet tenni a bullying ellen. Nagy felelősség hárul a pedagógusokra a diák-diák kapcsolatok terén is. Sok függ attól, mennyit tesznek az osztálytermi kapcsolatok fejlesztése érdekében; megpróbálják-e kiszűrni – szociometriai felmérések segítségével – az elszigetelt és veszélyeztetett diákokat; tartanak-e szociális kompetenciákat fejlesztő csoportos foglalkozásokat; illetve mennyire részesítik előnyben a kooperatív szemléletet a tanórákon a már hagyományosnak mondható versengéssel szemben. Mert az utóbbit könnyen megtanulják a diákok, de az együttműködésnek, a szociális képességek fejlődésének teret kell adni.

Szintén sokat tehetnek a pedagógusok a tanár-diák viszony minőségi javítása érdekében. Például szervezhetnek nem tanórai közös programokat: osztályvagy csoportkirándulásokat, nyári táboroztatást, közös játékokat, sportolást, művészeti alkotótevékenységet, iskolaszépítést, kertépítést, tanterem-dekorálást, készülhetnek közösen versenyekre.

Ezeken felül a tanárok részt vehetnek (hazai és/vagy külföldi) pedagógus-továbbképzéseken, ahol megismerkedhetnek jó gyakorlatokkal, toleranciafejlesztő, konfliktuskezelő, érzékenyítési, prevenciós és agressziókezelő tréningekkel, drámapedagógiai foglalkozásokkal, amelyeket meg is tarthatnak a diákok számára. Megismerhetik a szakirodalmat, hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. Szükség esetén (már összeállított és kipróbált kérdőívek segítségével) intézményi kutatásokat végezhetnek, az eredményeiket pedig elemezhetik, és közzé is tehetik.

Legyőzni a közönyt

Végül arra nézzünk néhány példát, mit tehetnek maguk a diákok. Első és legfontosabb feladatuk, hogy legyőzzék a közönyösségüket. A bántalmazott mellé állhatnak, védelmük alá vehetik a bullying áldozatait. Ne fogadják el, hogy ez a jelenség előfordulhat a közösségükben. Ha nem akarják vagy nem merik felvállalni a védelmező szerepét, akkor annyit mindenképpen tehetnek, hogy jelentik a bántalmazást. Valószínűleg hamarabb és többet tudnak az esetekről, mint a tanárok vagy az iskolavezetés, mert a sértettek leggyakrabban egy másik diákhoz fordulnak problémáikkal.

Az egyre jobban terjedő online bántalmazás is megelőzhető, megállítható. Például úgy, hogy a tanulók nem tesznek közzé az interneten személyes adatokat, információkat és intim képeket. Az is dicsérendő és fontos, hogy ha bántó vagy megalázó tartalmak jutnak el hozzájuk, akkor ezeket töröljék vagy blokkolják, ne küldjék tovább senkinek.

Az eddig említett eljárások nagyon sok lehetőséget kínálnak. Előfordulhat azonban, hogy ezek közül akár több is kivitelezhetetlennek bizonyul. Nehézséget okozhat többek között a személyi feltételek hiánya – például ha nincsen az iskolában pszichológus –, de ugyanígy megakadhat a folyamat a létező problémák tagadása miatt is. Azonban bízzunk benne, hogy mindenki, akinek szüksége van rá, ki tudja választani azokat a prevenciós és intervenciós lehetőségeket, amelyeket kivitelezhetőnek ítél saját intézményében, saját közösségében.

A szerző az Aszódi Evangélikus Gimnázium angoltanára.

Az írás a Conflict Management, Emotional Intelligence and Bullying Prevention című, angol nyelvű, az Erasmus+ pályázat keretében megismert pedagógus-továbbképzés tananyaga alapján készült. Továbbvezető irodalom található írásunk online változatának végén, az Evangélikus.hu portálon.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 45–46. számában jelent meg 2019. november 17-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.