A Magyarországi Evangélikus Egyházban évszázados hagyománya van a kultúra, a közművelődés, a szeretetszolgálati munka és az oktatás-nevelés támogatásának. Épp ezért tartjuk fontosnak, hogy a kiemelt műemléki jelleggel bíró épületegyütteseink – Győri- és Budapest-Deák téri Evangélikus Központjaink, úgynevezett Lutheránus Szigeteink (Insula Lutherana) – fejlesztésével, a reformáció 500. évfordulójára készülve, nem csak egyházi életünk kerülhet minőségileg magasabb szintre, hanem közszolgálatunkat, társadalmi szerepvállalásunkat is nívósabban végezhetjük. A Magyarország Kormányával 2013. október 31-én a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében megkötött megállapodással 5 milliárd forint kerül felhasználásra oly módon, hogy ebből 4,7 milliárd a győri épületegyüttes, míg 300 millió forint a Deák téri épület átalakítását segíti.

A megállapodás aláírásának ceremóniájáról

Prőhle Gergely országos felügyelő moderálásában zajlott az az ünnepélyes megállapodást aláíró rendezvény, amelynek a Deák téri gimnáziumunk adott otthon. Kézdy Edit igazgatónő köszöntése után Gáncs Péter elnök-püspök szólt arról, hogy a most aláírásra kerülő megállapodás célja, „hogy az állam és egyház elválasztásának elvét megvalósítva, de azt meghaladva, a közösségi célok érdekében történő együttműködés útját válasszuk”. Gáncs Péter a kormányzatnak megköszönve a „születésnapi ajándéko”, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a beruházás nem csak az evangélikus egyházat gyarapítja majd, „a lutheránus szigetek, közösségek ugyanis olyan nyitott kikötők, ahol bárki partra szállhat, helyet találhat, aki lelkileg, szellemileg töltődni, gazdagodni kíván”.

A reformáció ünnepén, az evangélikus egyház születésnapján a reformációnak ma is aktuális az örömüzenete, ami abban foglalható össze, hogy „visszatalálhatunk az éltető, tápláló gyökerekhez, a teljes, boldog élet forrásához". Ennek érdekében lépett fel 1517. október 31-én Wittenbergben Luther Márton, és a a reformációval  visszaadta az embereknek többek között a munka, a család, az anyanyelv, az oktatás, a kultúra, a szabadság értékét és becsületét. A reformáció egyházai ezekről az értékekről szeretnének tanúskodni mindenkinek és mindenkiért - jelentette ki Gáncs Péter. (A beszédet teljes egészében elolvashatják csatolt fájlban.)

Orbán Viktor miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: a magyar nemzet akkor volt erős és büszke, amikor az állam és az egyház között jó kapcsolat volt, amikor az állam elismerte az egyház hivatását a vallási élet szervezése mellett a kultúra terjesztésében, az ifjúság nevelésében, a betegek gyógyításában és a szegények megsegítésében.

Alkotmányos kötelezettsége a mindenkori magyar államnak azon dolgozni - folytatta -, hogy miközben tiszteletben tartja az állam és az egyházkülönválasztását, aközben a közjó és a közösségi célok érdekében erősíti az állam és az egyház közötti együttműködést.

Orbán Viktor utalt arra is, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Amikor 1517-ben Luther kiszögezte tételeit - mondta a kormányfő -, Európa egy rendkívül mély válságtól szenvedett, „a kontinens akkor a deformáció útjára lépett”. Luther Márton azonban azt vallotta meg, hogy kész vitába szállni az őt körülvevő világgal, és tettével azt üzente, hogy a kereszténység és Európa csak akkor menthető meg, ha visszatér gyökereihez - fejtette ki a miniszterelnök, aki úgy fogalmazott - párhuzamot vonva az akkori és a mostani világ között -, hogy „Európa ma is deformációtól szenved", így lehet, hogy Luther Márton ma is kiszegezné tételeit a vártemplom kapujára.

Orbán Viktor meggyőződése szerint Európa még meglévő gazdasági és politikai pozíciója is leginkább annak köszönhető, hogy a kontinens „az akkori megújulásból fakadó értékrendszerre épült".

Európa akkor indult el a diadal útjára, amikor Luthertől megtanulta: a munkára úgy tekintsen mint Istentől kapott hivatás - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: a kontinens akkor került mindig válságba, amikor megfeledkezett erről a tanításról. Szavai szerint ez a mai bajok végső oka is, reméli azonban, hogy a reformáció közelgő 500. évfordulója emlékeztetni fogja Európát erre az igazságra.

A kormányfő a beszédét azzal zárta, hogy a magyar állam elismeri a Magyarországi Evangélikus Egyháznak az ország történelmében, szabadságküzdelmeiben, a magyarországi nemzetiségek nyelvének és kultúrájának fenntartásában betöltött szerepét.

Az eseményen, amelyen megjelent többek között Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is, egyházunk részéről pedig Szemerei János és Fabiny Tamás evangélikus püspökök mellett a kerületek felügyelői is, így Lengyel Anna déli-, Mészáros Tamás nyugati (dunántúli) és Benczúr László tiszteletbeli északi felügyelő, a zsinat vezetősége, Abaffy Zoltán és Hafenscher Károly,valamint az országos iroda megbízott vezetője Végh Szabolcs és az iroda több osztályának vezetői is. Mellettük a Győri és Deák téri Evangélikus Egyházközségek, iskolák, intézmények és a múzeum képviselői is részt vettek ezen a kiemelt fontosságú alkalmon.

A tervekről

A fejlesztési tervekben Győrött megújulna a Győri Evangélikus Egyházközség szerves részét képező oktatási központ (Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda), amelyben jelenleg 800, különböző felekezetű diák tanul. Új óvodaépület, egy korszerű tornaterem kerülne kialakításra, valamint létrehoznának egy kollégiumot is. Megújulna az Evangélikus Szeretetház, amelybe így 50 férőhellyel több, azaz összesen immáron 150 idősember számára lenne biztosítva a bentlakásos szociális ellátást. Korszerűsödne egy, a kárpótlással visszakapott épület, a levéltár, valamint az Evangélikus Öregtemplom, és a hozzá tartozó kert és a kerítés is.  

Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál elhelyezkedő a Deák téri épületegyüttes mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), a másik oldalon pedig a Deák Téri Evangélikus Gimnázium impozáns épülete helyezkedik el, amelynek falai között olyan hírességek tanultak mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Petz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője.

A Deák téri épületegyüttesben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, múzeumi bolt, előadótér stb.) közös arculatának kialakításával és összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Evangélikus Országos Múzeum új állandókiállításában nagyobb hangsúlyt fektetnénk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére, valamint bemutatásra kerülne Luther Márton saját kezűleg írt végrendelete is. A kiállítótérben foglalkoztató helyiség és fogyatékkal élők számára speciális gyűjtemények kerülnének bemutatásra.